Szabad szemmel kevés dolog látszik olyan tisztán az égen, mint a Fiastyúk: a Bika csillagképében álló nyílt csillaghalmaz, több mint ezer, gravitációval lazán összefogott csillaggal, amelyből néhány fényes tag dominálja a látványt. A NASA adatai szerint 445 fényévre van, fényessége 1,6 magnitúdó, és mivel az ókor óta ismert, felfedezője sem nevezhető meg – távcsövön először Galilei nézte meg. A jegy, amely a nevét ettől a csillagképtől kapta, ma már nem ott áll az égen.
A dátumhatár: számolt égi tény
A Bika kezdete és vége is számolt pillanat, nem naptári nap: akkor kezdődik, amikor a Nap látszó ekliptikai hossza a tavaszponttól mérve eléri a 30 fokot, és akkor zárul, amikor eléri a 60 fokot.
- A jegy kezdete 2026-ban: 2026. április 20., 03:32 (CEST) – az USNO közelítő napkoordináta-eljárásával számolva
- A jegy vége 2026-ban: 2026. május 21., 02:33 (CEST) – ugyanazzal az eljárással
- Ugyanez a határ más években: a kezdet április 19. vagy 20., a vég május 20. vagy 21. – a 2000 és 2050 közötti évekre számolva, budapesti idő szerint
Mindkét értéket az USNO közelítő napkoordináta-algoritmusával számoltuk; ennek hibája a leírás szerint kb. egy ívperc, a négy hivatalos USNO-időponttal összevetve néhány perc – a naptári napot nem érinti. Azt viszont igen, hogy melyik napra esik a határ egy adott évben: a Bika kezdete 2000 és 2050 között hol április 19., hol 20., a vége hol május 20., hol 21. A jegyhatár mozgó égi esemény, nem naptári évforduló, ezért az „április 20. – május 20.” típusú fix táblázatok a határnapok környékén félrevezetők.
Elem, minőség, uralkodó: a hagyomány rendszere
A Tetrabiblos rendszerében a Bika a második hármasság első tagja: a Bika–Szűz–Bak háromszöget Ptolemaiosz három „nőnemű” jegyből állónak írja le, és a Holdnak meg a Vénusznak rendeli – a Hold éjjel, a Vénusz nappal kormányozza. A hagyomány szerint ez a föld hármassága; az elemnevet azonban nem Ptolemaiosz adja, ő planétákkal és szélirányokkal jellemzi a háromszöget, a föld-címke későbbi réteg. A jegy minősége nála szilárd, mert a Bika a napéjegyenlőségi Kost követi, és a Nap benne járva már „megszilárdítja” az évszak jellegét. Uralkodó planétája a Vénusz: a Tetrabiblos szerint a Vénuszhoz tartozó két „kifejezetten termékeny” jegy egyike a Mérleg mellett. A Bika egyben a Hold emelt helyzete is, mert a Hold a Kosban létrejött együttállás után éppen itt mutatja meg első fázisát.
- Elem (hármasság): föld – Bika, Szűz, Bak
- Minőség: szilárd (a mai szóhasználatban fix)
- Uralkodó planéta (ház): Vénusz
- Emelt helyzet (exaltáció): a Hold
Honnan jön ez a hagyomány
A rendszer útja jól követhető: babiloni égi megfigyelés, hellenisztikus általánosítás a Kr. e. 2. században, majd Ptolemaiosz összefoglalása a Kr. u. 2. században. Ami Magyarországra eljutott, az nem a görög szakszöveg, hanem a nyomtatott naptár. A Magyar Néprajzi Lexikon „csízió” szócikke szerint a csízió eredetileg huszonnégy verssoros öröknaptár volt a hónapok ünnepeivel és a fontosabb névnapokkal, a csízió nevű nyomtatványok pedig álmoskönyvet, horoszkópot és időjóslást is tartalmaztak; az első magyar csízió a 15. századi Peer-kódexben maradt fenn. A jegyleírás magyar olvasói pályája tehát a kalendáriumon keresztül vezet.
Amit a hagyomány a jegyhez társít
A hagyomány szerint a Bikához az állandóság, a lassú, testes kitartás és a birtoklás képzetei tartoznak; a föld hármasság, a szilárd minőség és a Vénusz mint házúr együtt adja ezt a képet. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a leírás valójában az évszak közepének a jellemzése: a tavasz megindult, a Nap már nem fordulóponton áll, hanem a szakasz derekán, és a hagyomány ezt a helyzetet ruházza fel tulajdonságokkal. A szöveg tehát arról szól, mit társít egy rendszer a zodiákus 30. és 60. foka közötti szakaszához.
A csillagkép az égen – és a precesszió
A Bika csillagképe csillagászati szempontból az egyik legtartalmasabb az állatövben. A Fiastyúkon kívül itt áll a Rák-köd is: a NASA leírása szerint az 1054-ben kínai csillagászok által feljegyzett „vendégcsillag”, egy szupernóva-robbanás maradványa, amely csaknem egy hónapon át a nappali égen is látszott; ma hat fényév átmérőjű, középpontjában gyorsan forgó pulzárral, 6500 fényévre, 8,4 magnitúdóval. Ptolemaiosz is nevesíti a csillagkép részeit: a Fiastyúk csillagait, a Hyadok fényes, vöröses tagját („a Fáklyát”) és a szarvak hegyét. A precesszió miatt azonban a jegy elvált a csillagképétől: a NASA szerint a tengelyprecesszió ciklusa kb. 25 771,5 év, ami egy fok kb. 72 év alatt, a jegyek napéjegyenlőséghez kötése óta pedig közel harminc fok – csaknem egy teljes jegy. Ezért amikor a Nap a Bika jegyében jár, valójában a Kos csillagképe előtt látjuk, nem a Bika előtt, amely a nevét adta.
Hogyan olvassunk egy jegyleírást
Egy jegyleírás akkor használható, ha az olvasó látja, melyik mondat mit állít. A dátumhatár számolt égi tény, ellenőrizhető efemeridából. Az elem, a minőség és a házúr a hagyomány rendszere, kétezer éves szövegekből dokumentálható. A tulajdonságlista szerkesztői összefoglalás arról, mit szokás ebből a rendszerből kiolvasni. A hármat nem szabad összekeverni, és egyik sem lép a másik helyébe: a napjegy és a jellem összefüggését kereső vizsgálatok – több száz statisztikai teszt – nem találtak ilyen összefüggést. A Bika leírása ezért annak a harminc foknak és annak a hagyománynak a leírása, amelyben a Bika áll.
Merre tovább
