Ez az összeállítás a 2026-os ősz három hónapjának – 2026. szeptember 1. és 2026. november 30. közöttinek – mind a tizenkét főholdfázisát tartalmazza, perc pontossággal, Europe/Budapest zóna szerint és UTC-ben is. Az időpontok efemeridából számoltak, és két egymástól független számítás egyezik bennük két percen belül.
Mit mér egy holdfázis
A fázis nem becslés és nem hangulat, hanem szögérték. A négy főfázis akkor áll be, amikor a Hold látszó ekliptikai hosszúsága pontosan 0, 90, 180, illetve 270 fokkal haladja meg a Napét: ez rendre az újhold, az első negyed, a telihold és az utolsó negyed definíciója. Mivel ez a szögkülönbség egyenletesen és gyorsan növekszik, mindegyik fázisnak egyetlen, jól meghatározott pillanata van – nem napja, hanem pillanata.
Ebből két dolog következik. Az egyik: a fázis pillanata a Föld egészén ugyanaz, nem függ a megfigyelő helyétől; csak az múlik a helyen, milyen óraállással írjuk le. A másik: a fázis pillanata nem feltétlenül éjszakára esik. A 2026. szeptember 4-i utolsó negyed budapesti idő szerint délelőtt 9 óra 51 perckor áll be, amikor a Hold a nappali égen jár.
A tizenkét főfázis, 2026. szeptember 1. – november 30.
| Fázis | Budapest (dátum, időpont) | Ugyanez UTC-ben | Megvilágítottság | Föld–Hold távolság |
| --- | --- | --- | --- | --- |
| Utolsó negyed | 2026. szept. 4., 09:51 CEST | szept. 4., 07:51 | 50,1% | 370 403 km |
| Újhold | 2026. szept. 11., 05:27 CEST | szept. 11., 03:27 | 0,0% | 376 650 km |
| Első negyed | 2026. szept. 18., 22:44 CEST | szept. 18., 20:44 | 50,1% | 404 216 km |
| Telihold | 2026. szept. 26., 18:49 CEST | szept. 26., 16:49 | 99,9% | 379 436 km |
| Utolsó negyed | 2026. okt. 3., 15:25 CEST | okt. 3., 13:25 | 50,1% | 370 107 km |
| Újhold | 2026. okt. 10., 17:50 CEST | okt. 10., 15:50 | 0,1% | 387 639 km |
| Első negyed | 2026. okt. 18., 18:12 CEST | okt. 18., 16:12 | 50,1% | 402 792 km |
| Telihold | 2026. okt. 26., 05:12 CET | okt. 26., 04:12 | 99,8% | 368 872 km |
| Utolsó negyed | 2026. nov. 1., 21:28 CET | nov. 1., 20:28 | 50,1% | 372 576 km |
| Újhold | 2026. nov. 9., 08:02 CET | nov. 9., 07:02 | 0,2% | 397 770 km |
| Első negyed | 2026. nov. 17., 12:48 CET | nov. 17., 11:48 | 50,1% | 397 558 km |
| Telihold | 2026. nov. 24., 15:53 CET | nov. 24., 14:53 | 99,8% | 360 766 km |
A megvilágítottság és a távolság a fázis pillanatára számolt geocentrikus érték, nem az adott nap átlaga. A negyedeknél a megvilágítottság nem kerek 50 százalék, mert a szögdefiníció és a látszó korong megvilágított területaránya nem pontosan ugyanaz a két mennyiség.
Egy dolgot érdemes külön észrevenni a táblázatban: a zóna menet közben megváltozik. 2026. október 25-én hajnalban Magyarországon véget ér a nyári időszámítás, ezért az október 26-i telihold már CET (UTC+1) szerinti 5 óra 12 perc, míg az összes előtte álló fázis CEST (UTC+2) szerinti. Ugyanaz az égi pillanat, más óraállás.
Miért kell kimondani a zónát
Egy holdfázis pillanata az egész Földön egyetlen időpont – a dátuma viszont nem. Az október 10-i újhold Budapesten 17 óra 50 perckor áll be; ugyanez a pillanat Tokióban már október 11., 0 óra 50 perc, tehát ott egy nappal későbbi naptári napra esik. A november 9-i újhold budapesti 8 óra 2 perce Los Angelesben november 8., 23 óra 2 perc: ott egy nappal korábbi.
Ezért nincs olyan, hogy „a telihold napja” a zóna megnevezése nélkül. Aki dátumot közöl, de zónát nem, az az olvasók egy részének menthetetlenül rossz napot ad meg – nem tévedésből, hanem mert a közlés hiányos. Ezen az oldalon minden időpont mellett ott áll, melyik zónában értendő, és mellette az UTC-érték is, hogy bárki átszámolhassa a magáéra.
A négy fázis, egyenként
Újhold. A Hold a Nap irányában áll, meg nem világított oldalát fordítja a Föld felé, ezért nem látható. Az őszi három újhold közül a legközelebbi a szeptember 11-i, a legtávolabbi a november 9-i.
Első negyed. A Hold 90 fokra van a Naptól, a látszó korong fele világos, és a megvilágított rész növekszik. Az égen kora este delel, éjfél körül nyugszik.
Telihold. A Hold a Nappal szemben áll, teljes megvilágított oldalát fordítja felénk. Ez az az elrendezés, amelyben a Hold nagyjából napnyugtakor kel és napkeltekor nyugszik. A korong napokig telinek látszik: két nappal a pontos pillanat előtt vagy után is 93–97 százalékban megvilágított, és ezt a különbséget a szem nem fogja el.
Utolsó negyed. Ismét 90 fok a Naptól, ismét fél korong, de a megvilágított rész most csökken, és a Hold az éjszaka második felében, hajnalban látszik jól.
Közel és távol: mit jelent a távolság oszlop
Az ősz legközelebbi teliholdja a november 24-i, 360 766 kilométerre; a legtávolabbi a szeptember 26-i, 379 436 kilométerre. A kettő között 18 670 kilométer a különbség, ami a látszó holdkorong átmérőjében körülbelül 5 százalékos eltérést jelent. Ez fényképpárral kimutatható, szabad szemmel, összehasonlítási alap nélkül gyakorlatilag észrevehetetlen.
A „szuperhold” nem csillagászati szakkifejezés: nincs hozzá intézményi definíció és nincs hivatalos távolsághatára. Ezen az oldalon ezért kilométer szerepel helyette – az mérhető, a jelző nem.
Fogyatkozás ezen az őszön nincs
2026-ban négy fogyatkozás van: február 17-én gyűrűs napfogyatkozás, március 3-án teljes holdfogyatkozás, augusztus 12-én teljes napfogyatkozás, augusztus 28-án részleges holdfogyatkozás. A szeptember 1. és november 30. közötti időszakra egyik sem esik, tehát ez az ősz fogyatkozás nélküli. Fogyatkozás csak újholdkor vagy teliholdkor lehetséges, és csak akkor, ha a Hold egyúttal a pályacsomópontja közelében jár – a puszta fázis nem elég hozzá.
A hónap nem pontosan 29,5 nap
Két egymást követő újhold között az őszi táblázat szerint 29 nap 12 óra 23 perc telik el (szeptember 11. → október 10.), majd 29 nap 15 óra 12 perc (október 10. → november 9.), majd 29 nap 17 óra 50 perc (november 9. → december 9.). A tankönyvi 29,53 napos szinodikus hónap átlagérték: a valódi lunációk ennél néhány órával rövidebbek vagy hosszabbak, mert a Hold pályája ellipszis, és a Föld–Nap távolság is változik. Ez az egyik ok, amiért a holdfázisokat érdemes efemeridából venni, nem pedig egy átlagos hónaphosszal előre-hátra számolni.
Mit mér a fázis, és mit tart hozzá a hagyomány
Érdemes szétválasztani, mi az, ami a fázisból következik, és mi az, amit hozzáfűztek.
A fázisból következik és mérhető: a pillanat maga, a megvilágított területarány, a Föld–Hold távolság, a Hold kelése és nyugvása, az éjszakai megvilágítás mértéke, és a Hold hozzájárulása az árapályhoz – utóbbi újholdkor és teliholdkor a legnagyobb, mert ilyenkor a Nap és a Hold hatása egy irányba esik. Ezek ellenőrizhető értékek, és ezen az oldalon efemeridából származnak.
A hagyomány szerint a növő és a fogyó hold nem egyenértékű időszak: a magyar néphagyomány a gazdálkodás, a tartósítás és a testápolás számos mozzanatát a Hold állásához kötötte. A hagyomány szerint a holdfoltokban alakok láthatók – a magyar nyelvterületen szinte mindenütt a holdban muzsikáló Dávid, vele a táncoló Cicelle, másutt fát vágó vagy szénát vivő ember. A hagyomány szerint a fogyatkozást állat vagy természetfeletti lény okozza: a palócok markolábról, a máramarosi magyarok virkolákról beszéltek, a Balaton vidékén a Napot kakas eszi. A néprajzi anyagban a jóslás nagyobb része egyébként nem a fázishoz, hanem a naptári napokhoz kötődik: az időjóslás szentenciái jeles napokhoz kapcsolódnak, és szoros kölcsönhatásban álltak a nyomtatott kalendáriumokkal.
Ezt úgy szokás olvasni, hogy a fázis a hónap ritmusát adta annak, akinek nem volt más órája a hónapra: a növő és a fogyó szakasz kétfelé osztotta az időt, és a munka rendjét ehhez az osztáshoz igazították. Ez a keret nem állítás a Holdról, hanem állítás arról, hogyan használták az emberek a naptárt.
Amit ez az oldal nem tesz: a hagyományt nem adja ki mérhető hatásként, és nem fordítja le javaslatra. A fenti néprajzi anyag leírás, nem útmutatás, és a Sorsom nem ad tanácsot arról, mit érdemes egy adott fázisban tenni.
Innen tovább
Az égi naptár másik fele a bolygók látszó mozgása: hogy miért fordul meg egyes hetekben egy bolygó útja az égen, és mikor teszi ezt 2026-ban, azt a retrográd mozgás magyarázata számolja végig. Ha inkább a naptár emberi oldala érdekli, a jelesnapok a magyar naptárban mutatja meg, milyen rétegekből áll egy jeles nap.
