November közepén, Budapesten este fél nyolc és nyolc óra között a keleti látóhatár fölé emelkedik három egyforma, egy sorban álló csillag, az Orion öve. A magyar néphagyomány kaszásoknak nevezte őket. Két óra húsz perccel utánuk, este tíz óra körül kel fel az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz, amelyet a néphagyomány Sánta Katának hívott: a monda szerint ő viszi az ebédet a kaszásoknak, de sántasága miatt sosem éri utol őket. A csillagok mozgása és a monda itt pontosan fedi egymást, és a jelenet novemberi estéken az ország bármely pontjáról megfigyelhető.
Ez a cikk két regisztert tart külön. A csillagnevek, mondák és hiedelmek a hagyomány regiszterébe tartoznak, forrásuk a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkei és a Magyar Néprajz VII. kötetének népi természetismereti fejezete. Az égi tény, vagyis hogy mikor, hol és milyen magasan látszik egy csillag, számolt adat. A bolygókat a NASA JPL Horizons efemeridájából, a csillagokat a SIMBAD csillagkatalógus koordinátáiból számoltuk Budapestre, közép-európai idő (CET) szerint. A csillagok időpontjait néhány percre pontosnak tekintjük, ezért „körül” alakban adjuk meg őket.
Háromszáz név, amelyből néhány maradt
A Magyar Néprajz szerint Lugossy József a 19. század közepén összegyűjtötte a magyar csillagneveket, és Ipolyi Arnold tőle 258 nevet tett közzé. A régi forrásokból a kötet szerzői mintegy 300 csillagnevet gyűjtöttek ki, a 20. századi gyűjtések viszont ennek töredékét sem hozták. Általánosan ismertnek a kötet csak ezeket tartja: a Kis- és Nagygöncölt, a Tejutat, a Fiastyúkot, a Kaszáscsillagot, Sánta Katát és az Esthajnalcsillagot. A szókincs ennél jóval mélyebbre nyúlik: a Magyar Néprajz szerint az ég, a csillag, a Hold, a Nap és a csillag jelentésű húgy szavunk az uráli, finnugor vagy ugor korból származik.
A régi nevek egy része a naptárt és az órát pótolta. A kötet évszakjelző csillagneveket sorol fel, mint a Dérhozó, a Fagyhozó, a Zúzmarás csillag vagy a Szőlőérlelő. Az éjszaka szakaszait jelölő neveket is gyűjtöttek: Vacsora, Álomhozó, Éjféli, Virradó. Ezek egy részét a gyűjtők nem tudták egyetlen csillaggal azonosítani, és a lista különböző vidékek adataiból áll össze, egy közösség sem ismerte mindet.
Göncölszekér, amely sosem nyugszik le
A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Göncölszekér a Nagy Medve (Ursa maior) csillagkép hét fényes csillagának leggyakoribb népi neve. A lexikon húsznál több változatot sorol fel, köztük a Szent Péter szekerét, Illés szekerét, Jób szekerét és a Szekércsillagot, és megjegyzi, hogy Európa majdnem minden népe valamilyen szekérnek látja. Első magyar nyelvi emléke a Schlägli szójegyzékben, 1405 táján „zeker hug”, azaz szekér csillagzat. A mondák szerint a szekér egy részeg emberrel került az égre, akit a felesége megátkozott, vagy Illés prófétát ragadta az égbe. Arra is van epikus magyarázat, hogyan tört el a rúdja: a szekér szalmát vitt, ki kellett térnie valami elől, és megcsavarodott. A rúd középső csillaga mellett álló halvány kis csillagot (Alkor) a lexikon szerint Kisbéresnek, Hüvelykpicinek, Ostorosnak is hívták.
Égi tény: Budapest szélességén a Göncölszekér mind a hét csillaga cirkumpoláris, vagyis soha nem nyugszik le. Ehhez egy csillagnak 42,5 foknál északabbra kell állnia az égi egyenlítőtől, és a szekér legdélebbi csillaga, a rúd végén álló Alkaid is 49 fokon áll. Legalsó helyzetében az Alkaid mintegy 7 fokkal, a szekér hátsó sarkán álló Dubhe 19 fokkal van a látóhatár fölött. Novemberi estéken a szekér alacsonyan, az északi égen jár, és éjjel emelkedik fel északkeleten. A Magyar Néprajz idéz is egy ilyen órajelző megfigyelést: „A Göncölszekér farra mén. Nyolc-kilenc óra felé már látszik.”
Fiastyúk: a november éjfél csillaghalmaza
A lexikon szerint a Fiastyúk a Bika csillagképben álló Plejádok legismertebb népi neve. Más nevei: Csirkéstyúk, Kotlós, Fészkestik, Hetes, Hetevény. A néphagyomány hét csillagot lát benne. Legrégibb magyar adata a 15. századi Schlägli szójegyzékben „Fias tik”. Egy ma már elfelejtett neve, a Szitás tyúk a lexikon szerint a finnugor és a török-tatár nyelvekben is igen elterjedt. Biharban azt mesélték, hogy Sánta Kata vitte fel a kotlóst a csibéivel az égi búzamezőre. Egy dévai csángó adat szerint pedig Isten egy vasárnap szövő asszony kotlóját változtatta kővé és vitte az égre.
Égi tény: 2026. november 15-én a Fiastyúk Budapesten már napnyugta előtt, 15:53 körül felkel, és 23:53 körül delel, 67 fokos magasságban, a déli ég közepén. November 1-jén még 0:48 körül, november 30-án már 22:54 körül delel. Novemberben tehát éjféltájt áll a legmagasabban, és egész éjjel látható. A gyűjtött hagyomány a halmaz nyári megjelenését tartotta számon: „A Fiastyúk julius és augusztusban jár föl”, és a szegedi dohánykertészek szerint, amikor már fönnjár, „a dohány akkor növekszik igazán”. A Plejádok csillagászati hátterét a Bika csillagjegyről szóló cikk írja le.
Kaszáscsillag és Sánta Kata
A lexikon szerint a Kaszáscsillag az Orion csillagkép népi neve, és nevei között szerepel a Három Kaszás, a Háromkirály csillagai, a Juhászpálca, a Bírópálca és a Szent Péter pálcája is. Nyelvemlékeinkben csak „Kasza-húgy” alakban fordul elő, ebben az összetételben maradt fenn legtovább a régi húgy szó. A mai hagyományban a lexikon szerint ritkább az a képzet, hogy a csillagkép kaszát ábrázol. Gyakoribb, hogy a csillagai, vagy a középső három, az Orion öve, egy-egy kaszást jelentenek. A kaszás névtípus Erdély kivételével az egész magyar nyelvterületen elterjedt, Erdélyben inkább a bot, pálca képzete honos.
A leggyakoribb monda a lexikon szerint így szól: a kaszások mentek a tarlón, Sánta Kata (a lexikon azonosítása szerint a Szíriusz) sietett utánuk az ebéddel, belelépett a hátsó kaszás elejtett kaszájába, megsántult, és azóta sem éri utol őket. Egy másik változat szerint fel szeretne ülni a Göncölszekérre, de a hátsó kaszás mindig odavág.
Égi tény: november 15-én az Orion övének középső csillaga 19:44 körül, a Szíriusz 22:04 körül kel Budapesten, vagyis Sánta Kata két óra húsz perccel a kaszások után jön fel a keleti égen. A sorrend minden éjszaka ugyanez. A Szíriusz az övnél jóval délebbre áll, ezért alacsonyabb pályán is jár: mintegy 26 fokra emelkedik a déli látóhatár fölé, az öv 41 fokra. November 1-jén a kaszások 20:39, Sánta Kata 22:59 körül kel, november 30-án 18:45, illetve 21:05 körül. A monda képe, a lemaradó, alacsonyan járó fényes csillag a kaszások sora mögött, így a novemberi éjszakában is követhető.
Hadak útja és a Tejút többi neve
A lexikon szerint a Tejút minden magyar névtípusában szerepel az út szó. A Tejút a latin Via Lactea tükörszava. A Hadak útja a Schlägli szójegyzékben már 1405 táján „Hadi út” alakban szerepel. A lexikon szerint lehet régi csillagnevünk, de a nyelvészek egy része a német Heerstrasse szóból eredezteti. A lexikon kifejezetten cáfolja, hogy a név csak a Székelyföldön élne: Hajdú, Heves, Zala, Győr-Sopron, Pest, Békés és Nógrád megyéből is vannak adatok. A székely Csaba-mondán kívül sok más magyarázat is fűződik hozzá: Attila győztes serege, a honfoglalók, a csatából haza nem találó katonák vagy Szent László vonult rajta. További névtípusok az Országút, a Szalmásút (Szent Péter szalmát lopott, és lepotyogott a szekérről), az Angyalok útja és a Lelkek útja.
Égi tény: a Tejút halvány sávjához csillagászati sötétség kell, november közepén Budapesten nagyjából este hat órától, és hold nélküli, városi fénytől távoli égbolt. A novemberi újhold az USNO szerint november 9-én 8:02-kor (CET) áll be, ezért a hónap második hetének estéi a legsötétebbek.
Esthajnalcsillag novemberben hajnalcsillag
A Magyar Néprajz szerint az Esthajnal, a Vacsora, a Hajnal hírmondója és a Pásztorserkentő mind a Vénusz népi nevei. A nevekből kiolvasható, hogy ugyanazt a bolygót esti és hajnali szerepe szerint is megnevezték. 2026 novemberében a Vénusz hajnalcsillag: a JPL Horizons szerint november 16-án 4:06-kor kel Budapesten, −4,8 magnitúdós fénnyel, és napkeltéig a hajnali ég legfényesebb pontja. Az esti égen novemberben nem látszik. A Magyar Néprajz egy másik bolygónevet is közöl: Nádudvaron és a Hortobágy környékén a Jupitert Magyarok csillagának nevezték, és éjfél felé jelent meg. 2026. november 15-én a Jupiter 22:51-kor kel Budapesten, a Mars szinte vele együtt, 22:46-kor.
Tovább a novemberi égen
A hónap bolygóállásait és a Mars–Jupiter-együttállást a novemberi égboltról szóló cikk sorolja fel. Hogy a csillagkép és a csillagjegy miért nem ugyanaz, arról a csillagjegy és csillagkép különbségét bemutató összehasonlítás szól. A decemberi éjszakák meteorrajaihoz pedig a hullócsillag-útmutató ad időpontokat és megfigyelési tanácsot.
