Árpád-házi Szent Erzsébet 1231. november 17-én halt meg Marburgban, huszonnégy évesen. Ünnepe mégsem a halála napján, hanem két nappal később, november 19-én van: a Magyar Katolikus Lexikon szerint ez a temetésének napja. 2026-ban november 19. csütörtökre esik. Ezen a napon tartják az Erzsébetek a névnapjukat, és ez az a név, amelyet a mai Magyarországon a második legtöbb nő visel első utónévként.
Ez az oldal a névnap mögötti szent életét, a hozzá fűződő legismertebb legendát és magát a nevet mutatja be. Három regisztert választunk szét. Az életrajzi adatok a Magyar Katolikus Lexikonból és a marburgi templom német műemléki adatlapjáról valók. A rózsacsodát legendaként, a lejegyzés korával együtt adjuk vissza. A név gyakoriságát a Belügyminisztérium 2026. január 1-jei nyilvántartási adataiból közöljük.
Egy rövid élet évszámokban
A lexikon szerint Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon, II. András király és merániai Gertrúd gyermekeként; testvére volt IV. Béla. Négyéves volt, amikor 1211-ben I. Hermann türingiai tartománygróf követsége megkérte a kezét, és a türingiai udvarba került. Vőlegénye, Hermann a lexikon szerint kilenc évvel volt idősebb nála. 1216-ban meghalt, 1217-ben az őrgróf is, és Erzsébet jövője bizonytalanná vált, amíg az őrgrófság leendő örököse, Lajos el nem jegyezte. 1221-ben házasodtak össze, a lexikon szerint Erzsébet ekkor mintegy 14, Lajos 21 éves volt.
Három gyermekük született: Hermann 1222-ben, Zsófia 1224-ben és Gertrúd 1227-ben. Lajos 1227-ben II. Frigyes császár keresztes hadjáratába indult, Otrantóban megbetegedett, és 1227. szeptember 11-én meghalt. A lexikon szerint ezután Erzsébet életét „lehetetlenné tették a várban”, és 1227 októberében gyermekeivel elhagyta a Wartburgot.
Végül Marburgban telepedett le. A ferences harmadrend tagjaként egyszerű szürke ruhát viselt, és betegeket ápolt. A lexikon már 1224-ből említ egy általa alapított, 28 ágyas kórházat; a marburgi templom műemléki adatlapja szerint a város kapuja előtt alapított Ferenc-kórházban 1228-tól ápolt betegeket és szegényeket. Gyóntatója és felügyelője, Konrád mester a lexikon szerint kemény aszkéta volt, aki szigorúan, olykor testi fenyítéssel bánt vele.
- november 17-én halt meg. A műemléki adatlap szerint a kórházhoz tartozó Szent Ferenc-templom közepén temették el. IX. Gergely pápa 1235 pünkösdjén avatta szentté, és még abban az évben, augusztus 14-én letették a mai marburgi Erzsébet-templom alapkövét. A templomot 1283-ban szentelték fel, a tornyok csak a 14. század első évtizedeiben készültek el. A sírja fölé épült templom a lexikon szerint a német gótika egyik főműve, ereklyéi azonban nincsenek már benne: a lexikon szerint a reformáció egyik vezére szétszóratta a hamvakat, a díszes ereklyetartó régóta üres.
Miért november 19.?
Erzsébet esetében a lexikon nem a halál, hanem a temetés napját, november 19-ét adja meg ünnepként. A lexikon szerint a régi magyar egyház pirosbetűs ünnepként ülte meg ezt a napot. 1754-ben Mária Terézia kérésére a pápa megengedte, hogy misehallgatás után dolgozni lehessen, és a nap hamarosan köznappá vált.
A névnaptárban az Erzsébet névnek több napja is van, mert több Erzsébet nevű szent és boldog ismert. A lexikon például a bibliai Erzsébetet, Keresztelő János anyját november 5-én tartja számon, Portugáliai Szent Erzsébet királynét pedig július 4-én, amelyet 1694-ben július 8-ra tettek át. Hogy egy névnek miért van több névnapja, és melyiket szokás megtartani, azt külön cikkben írtuk le, lásd lent. A magyar hagyományban az Erzsébet-nap november 19-e.
A rózsacsoda: mikor jegyezték le?
A legismertebb Erzsébet-történet a rózsacsoda. Ludwig Bechstein 19. századi Deutsches Sagenbuch című gyűjteményében így szerepel: Lajos tartománygróf meghallja, hogy felesége mindenét elosztogatja, és útközben megállítja, amikor Erzsébet ételt visz a szegényeknek. „Mit viszel?” – kérdezi. Erzsébet ijedtében azt feleli: „Uram, rózsát.” Lajos félrehajtja a kendőt, és a kosárban kenyér és alamizsna helyett rózsát és más virágot talál.
A történet nem az életrajz legkorábbi rétegéből való. A lexikon szerint Erzsébet életét először Dietrich von Apolda domonkos szerzetes írta meg latinul 1297-ben, és a későbbi legendák erre épültek. A rózsacsoda a lexikon szerint csak a 15. századi legendákban jelenik meg, vagyis több mint másfél évszázaddal Erzsébet halála után. A legismertebb ábrázolása Moritz von Schwind 1854–1855-ös falképciklusa a Wartburgban. A rózsa azóta Erzsébet egyik fő attribútuma a képeken; a lexikon szerint gyakran ábrázolják még koldussal a lábánál, koronával, kenyérrel, hallal vagy gyümölccsel, és a marburgi templom makettjével a kezében.
Ezt úgy szokás olvasni, hogy a legenda a szent alakjában azt sűríti egyetlen jelenetbe, amit a korai források hosszabban írnak le: a jótékonyságot és a környezetével való feszültséget. A lexikon egy másik, kevésbé ismert legendát is feljegyez: Erzsébet egy követ dobott a levegőbe, és ahol a kő földet ért, a Lahn folyó melletti mocsaras helyen, ott építette fel a templomát.
Erzsébet Magyarországon
A lexikon szerint a magyarországi Erzsébet-templomok közül a kassai, a pécsi, a zágrábi, a szombathelyi, a körmöcbányai, a besztercebányai és a szegedi a legismertebb. A kassai dóm 1474 és 1477 között készült főoltárán tizenkét tábla mutatja be az életét. Liszt Ferenc oratóriumot írt róla.
A népi kultuszáról a lexikon szerint keveset tudunk. A lexikon szerint a népi kalendáriumban november 19. a tél, illetve a karácsony „rámutatónapja” volt: ennek a napnak az időjárásából következtettek a későbbire. Ez a hagyomány része, nem előrejelzés.
A név: Eliseba, Erzsébet, Elizabet
A lexikon szerint az Erzsébet a héber Eliseba névből ered, jelentése „Isten a teljesség, a tökéletesség”. A lexikon azt is írja, hogy a név évszázadokon át a legkedveltebb magyar női nevek közé tartozott.
A mai számok ezt meg is mutatják. A Belügyminisztérium nyilvántartási statisztikája szerint 2026. január 1-jén 183 465 nő viselte első utónévként az Erzsébet nevet, további 46 586 pedig második utónévként. Ezzel a Mária után a második leggyakoribb női utónév a teljes népességben, a Katalin és az Éva előtt.
Az újszülöttek között viszont már más a kép. A 2025-ben született lányok 100 leggyakoribb első utóneve között az Erzsébet nem szerepel. A név nemzetközi alakja, az Elizabet viszont a 38. helyen áll 267 újszülöttel, a rövid alakok közül a Liza a 32. (288), az Eliza a 44. (240). A három név egy tőről fakad az Erzsébettel. A hivatalos utónévjegyzék csak azt rögzíti, milyen nevet lehet anyakönyvezni; hogy egy név melyik napon ünnepli a névnapját, azt jogszabály nem határozza meg, hanem a névnaptárak hagyománya, ezért ezeknél a neveknél a naptárak eltérhetnek.
Tovább a névnapokhoz
A magyar névnaptár eredetét és azt, hogy ki dönt egy név napjáról, a névnapok eredetéről szóló cikk írja le. Hogy egy névnek miért lehet több névnapja, és melyiket szokás ünnepelni, azt a több névnapos nevekről szóló cikk magyarázza el. A leggyakoribb magyar utóneveket, köztük az Erzsébetet, a Máriát és a Katalint, a statisztikai összesítő közli a névnapjukkal együtt.
