Ez az oldal a naptárreform miértjét, a számolás szabályát és a magyarországi bevezetés menetét foglalja össze. A forrásaink a Magyar Katolikus Lexikon Gergely-naptár és húsvétszámítás szócikke, a Magyar Kurír naptártörténeti összefoglalója és az 1588. évi XXVIII. törvénycikk szövege a Wolters Kluwer Jogtár Ezer év törvényei gyűjteményéből.
A gond, amit meg kellett oldani
A reform előtt a julián naptár volt érvényben, amelyet Julius Caesar vezetett be Kr. e. 45. január 1-jén. A julián év átlagosan 365,25 napos: három 365 napos évet egy 366 napos szökőév követ. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a tropikus napév, vagyis két tavaszi napéjegyenlőség közötti idő, 365,242199 nap. A julián év tehát évente nagyjából 11 perccel hosszabb a valódinál. A lexikon úgy fogalmaz, hogy a julián naptár, „mint egy késésben lévő óra”, egyre inkább lemaradt a Nap járásától.
A gondot nem a mezőgazdaság, hanem a húsvét okozta. A niceai zsinat 325-ben a tavaszi napéjegyenlőséget március 21-re tette, és ehhez kötötte a húsvét számítását. A julián naptárban azonban a valódi napéjegyenlőség egyre korábbi dátumra esett. A lexikon húsvétszámítás-szócikke szerint a reform előkészítésének idején már március 11-én következett be, tíz nappal a zsinati dátum előtt. Közben a húsvéti holdtölte kiszámítására használt 19 éves holdciklus is elcsúszott: a táblázatok szerinti holdtölte általában három nappal a valódi után következett.
A naptárjavítást évszázadokon át sürgették. A lexikon a 14. századi párizsi tervezettől a konstanzi, a bázeli, az V. lateráni és a trienti zsinat tárgyalásáig sorolja a kísérleteket. X. Leó még Kopernikuszt is meghívta Rómába a munkához, ő azonban elhárította a meghívást.
A megoldás: tíz nap és egy új szökőszabály
XIII. Gergely 1576-ban nemzetközi bizottságot hívott össze. A tervezetet Aloysius Lilius dolgozta ki, és a pápa 1582. február 24-én az Inter gravissimas kezdetű bullával rendelte el a reformot. A reformnak két eleme volt.
Az egyszeri ugrás. Tíz napot kihagytak, 1582. október 5-étől 14-éig. Ezzel a tavaszi napéjegyenlőség visszakerült március 21-re.
A tartós javítás. A szökőévszabály megváltozott. A négy évenkénti szökőnap maradt, de a kerek évszázadok közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. 1700, 1800 és 1900 ezért közönséges év volt, 2000 viszont szökőév. Így 400 év alatt három szökőnap marad el, és a naptári év átlaga 365,2425 nap lesz.
A javítás nem tökéletes, de nagyon közel jár. A Magyar Katolikus Lexikon számítása szerint a Gergely-naptár és a tropikus év között megmaradt különbségből körülbelül 3320 év alatt gyűlik össze egy fölösleges nap. A Magyar Kurír összefoglalója hozzáteszi, hogy a bulla a reform tudományos indoklásával adós maradt. Ezt két évtizeddel később Christophorus Clavius jezsuita matematikus pótolta.
Kinél mikor
Az új naptár nem egy nap alatt terjedt el. A lexikon szerint 1582. október 15-én Itália, Spanyolország, Portugália és Báthori István rendeletére Lengyelország tért át. Franciaország 1582 decemberében, a német katolikus fejedelemségek többsége 1583-ban követte. A Habsburg-birodalomban II. Rudolf rendelete 1584. január 17-től írta elő az új naptárt.
A protestáns és az ortodox területek sokáig kivártak. A német protestáns államok 1700-ban, Nagy-Britannia 1752-ben, Svédország 1753-ban tért át. Oroszország 1918-ban, Görögország 1924-ben vezette be a polgári életben. A lexikon szerint a konstantinápolyi ortodox egyházfők 1583 elején elutasították a reformot, mert szerintük sértette a húsvét niceai kánonját.
A magyarországi bevezetés: rendelet, ellenállás, törvény
A lexikon szerint a hazai főpapság már 1583-ban megkísérelte bevezetni az új naptárt: trakostyáni Draskovich György ismertette a papsággal, és elrendelte a használatát. Fennmaradt okmányok szerint itt-ott valóban használták is. Az ellenállás abból fakadt, hogy a bevezetésnek nem volt országgyűlési határozata, és ezt sokan jogtalannak tartották. A lexikon szerint az ellenállás mögött túlnyomórészt vallási indítékok álltak, főleg a protestánsok ellenezték a pápai rendeletet.
A döntést végül az 1587–1588-as pozsonyi országgyűlés hozta meg. A Jogtár az 1588. évi XXVIII. törvénycikkként közli „az ó naptár eltörléséről” címmel. A szöveg a rendek kelletlen beleegyezését rögzíti: bár inkább akarnák, hogy a régi naptár maradjon, „a melyet annyi éven át használtak, és a melyhez ugy a szegények, mint a gazdagok magukat hosszu gyakorlattal alkalmazták”, a király intelmének engedve „nem ellenzik ugyan, hogy ezutánra az uj és megjavitott naptárt vegyék használatba”. A második paragrafus kimondja, hogy a korábban akár az új, akár a régi naptár szerint kelt iratok és ítéletek érvényben maradnak. A törvénycikk tehát nem pápai rendeletre, hanem a király kérésére fogadta el az új naptárt, ezt a Magyar Kurír összefoglalója is kiemeli.
Az évszám és a sorszám a forrásokban nem egységes. A Magyar Katolikus Lexikon 1587:28. törvénycikkről ír, amelyet II. Rudolf 1588. január 28-án szentesített. A Magyar Kurír az 1588-as országgyűlés 26. törvénycikkét említi, a Jogtár pedig 1588. évi XXVIII. törvénycikként közli a szöveget. Az országgyűlés átnyúlt az évhatáron, ebből adódhat a kettős évszám. Itt a törvény szövegét a Jogtár közléséből idézzük.
Erdély 1590-ben, a gyulafehérvári országgyűlésen fogadta el az új naptárt. A vita ezzel sem ért véget. A lexikon szerint az 1591-es nagykárolyi zsinaton tizenkét protestáns egyházmegye képviselői vallási alapon elutasították a csatlakozást, és az 1599. évi 45. törvénycikk már javadalomvesztést helyezett kilátásba azoknak a prédikátoroknak, akik az új naptár használatát rosszallják vagy tiltják. A szepesi evangélikusok már 1588-ban elfogadták a reformot. Legtovább a máramarosi református egyházak tartottak ki a julián naptár mellett, egészen a debreceni zsinat 1623-as rendelkezéséig.
Miért ünnepel ma valaki januárban karácsonyt
A két naptár közötti különbség nem maradt tíz nap. A julián naptárban 1700, 1800 és 1900 szökőév volt, a Gergely-naptárban nem, így az eltérés minden ilyen évszázadfordulón egy nappal nőtt. 1582-ben tíz nap volt, 1900 márciusa óta tizenhárom. Ez a szabályokból egyszerűen kiszámolható. A julián december 25. ezért 1901 és 2100 között a Gergely-naptár szerinti január 7-ére esik. 2100-ban a Gergely-naptár ismét kihagy egy szökőnapot, és az eltérés 2100 márciusától tizennégy nap lesz.
A lexikon szerint a keleti egyházakban a Gergely-naptárra vagy egy azzal egyező, módosított julián naptárra való áttérés csak a 20. században kezdődött el, és nem mindenhol ment végbe. A hajdúdorogi, a munkácsi és az eperjesi görögkatolikus egyházmegyében 1916-ban vezették be az új naptárt, a munkácsiban azonban a hívek hangulata miatt már 1918-ban visszaállították a régit.
Hagyomány és naptár
A naptárreform a néphagyomány rétegeiben is nyomot hagyott, mert egy-egy szokás a régi vagy az új dátumhoz kötődhetett. Arról, hogyan rakódnak egymásra az egyházi, a polgári és a népi rétegek egy naptári napon, a jeles napokról szóló cikk ír részletesebben. A tavaszi napéjegyenlőséget, amelynek március 21-re igazítása a reform célja volt, a 2026-os napfordulók és napéjegyenlőségek számolt időpontjai között találja meg az olvasó. A napéjegyenlőség hagyományáról az őszi napéjegyenlőségről szóló cikk szól.
