Ez az oldal a 2026-os év négy évszakkezdő pillanatát adja meg perc pontossággal, Europe/Budapest zóna szerint és UTC-ben is, a U.S. Naval Observatory évszakadataiból. Mellette két olyan dolgot tisztáz, amit a keresőkérdések rendre összekevernek: „tavaszi napforduló” nem létező kifejezés, és a napéjegyenlőség napján Budapesten nem 12 óra 0 perc a nappal.
A négy időpont 2026-ban
| Esemény |
Budapest |
Ugyanez UTC-ben |
| Tavaszi (márciusi) napéjegyenlőség |
2026. március 20., 15:46 CET |
március 20., 14:46 |
| Nyári (júniusi) napforduló |
2026. június 21., 10:24 CEST |
június 21., 08:24 |
| Őszi (szeptemberi) napéjegyenlőség |
2026. szeptember 23., 02:05 CEST |
szeptember 23., 00:05 |
| Téli (decemberi) napforduló |
2026. december 21., 21:50 CET |
december 21., 20:50 |
Az USNO évszakszolgáltatása univerzális időben adja ki ezeket az értékeket, a Budapest-oszlop tehát az átszámítás eredménye. A négy pillanat közül kettő a téli időszámítás (CET, UTC+1), kettő a nyári (CEST, UTC+2) alatt áll be, mert 2026-ban a nyári időszámítás március 29-től október 25-ig tart. Ugyanaz az égi pillanat, más óraállás.
„Tavaszi napforduló” nincs
Tavasszal és ősszel napéjegyenlőség van, nyáron és télen napforduló. A két szó nem egymás változata, két különböző mérésre utal.
A napéjegyenlőség az a pillanat, amikor a Nap átmegy az égi egyenlítőn: látszó ekliptikai hosszúsága éppen 0, illetve 180 fok. Ilyenkor a Nap pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik. A márciusi átmenet pontja a tavaszpont, ettől számolják az ekliptikai hosszúságot. A jegyrendszer megállapodás szerint ugyanettől a ponttól számolja a Kos kezdetét; ez naptári konvenció, nem égi mérés, és a Kos jegyoldala ezt a keretet írja le.
A napforduló az a pillanat, amikor a Nap deklinációja eléri a legnagyobb, illetve a legkisebb értékét, vagyis a Nap látszó napi útja megfordul. A júniusi napfordulókor a Nap a Ráktérítőn, a decemberikor a Baktérítőn jut a zenitbe, és a délben mért napmagasság ekkor a legnagyobb, illetve a legkisebb az évben. Ugyanez a Föld pályáján úgy néz ki, hogy a forgástengely ilyenkor hajlik a legjobban a Nap felé vagy a legjobban el tőle.
A négy esemény neve az északi félteke évszakait követi. A márciusi napéjegyenlőséget tavaszinak nevezzük, noha a déli féltekén ugyanez a pillanat az ősz kezdete. Ez elnevezési megállapodás, nem állítás a jelenségről.
Miért pillanat, és miért nem nap
Mind a négy esemény egyetlen pillanat, és a Föld egészén ugyanaz a pillanat. Csak a hozzá tartozó óraállás múlik a helyen, és néha a naptári dátum is.
A szeptemberi napéjegyenlőség 2026-ban 00:05 UTC-kor áll be. Budapesten ez szeptember 23., 2 óra 5 perc; a New York-i keleti nyári idő (UTC-4) szerint viszont szeptember 22., 20 óra 5 perc, tehát ott egy nappal korábbi naptári napra esik. A decemberi napforduló 20:50 UTC-s pillanata Budapesten december 21., 21 óra 50 perc, Tokióban (UTC+9) már december 22., 5 óra 50 perc. Ugyanaz az esemény, három különböző dátum.
Ezért nincs olyan, hogy „a napforduló napja” a zóna megnevezése nélkül. Aki csak dátumot közöl, az az olvasók egy részének rossz napot ad meg, nem tévedésből, hanem mert a közlés hiányos.
Az sem véletlen, hogy a naptári dátum évről évre elmozdul egy nappal. Az évszakok éve, a tropikus év nem egész számú nap hosszú, és a szökőévciklus mellett a Hold Földre kifejtett hatása is befolyásolja, hogy egy adott évben mikorra esik a négy pillanat. Emiatt kell minden évre külön kiszámolni őket, és nem lehet egy állandó dátumot megjegyezni.
A napéjegyenlőségen nem 12 óra a nappal
Ez a négy időpont leggyakrabban félreértett következménye. A napéjegyenlőség nem az a nap, amelyen Budapesten a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú.
| Dátum |
Napkelte |
Napnyugta |
Nappal hossza |
| 2026. március 17. |
05:53 |
17:52 |
11 óra 59 perc |
| 2026. március 18. |
05:51 |
17:53 |
12 óra 2 perc |
| 2026. március 19. |
05:49 |
17:55 |
12 óra 6 perc |
| 2026. március 20. |
05:47 |
17:56 |
12 óra 9 perc |
| 2026. március 21. |
05:45 |
17:58 |
12 óra 13 perc |
| 2026. szeptember 23. |
06:32 |
18:40 |
12 óra 8 perc |
| 2026. szeptember 24. |
06:33 |
18:38 |
12 óra 5 perc |
| 2026. szeptember 25. |
06:34 |
18:36 |
12 óra 2 perc |
| 2026. szeptember 26. |
06:36 |
18:34 |
11 óra 58 perc |
A márciusi napéjegyenlőség napján, március 20-án Budapesten 12 óra 9 perc a nappal, a szeptemberi napéjegyenlőség napján 12 óra 8 perc. Egyik sem 12 óra 0 perc.
A pontosan egyenlő nappal és éjszaka máskor van. Tavasszal március 17. és 18. közé esik, tehát két-három nappal a napéjegyenlőség előtt; ősszel szeptember 25. és 26. közé, tehát két-három nappal a napéjegyenlőség után. A táblázat percre kerekített értékeiből ennél élesebben nem határozható meg.
Ennek két oka van, és mindkettő a napkelte és a napnyugta definíciójában áll. A napkelte és a napnyugta a napkorong felső szélére értendő, nem a középpontjára; a számítás ezért akkor tekinti a Napot kelőnek vagy nyugvónak, amikor a középpontja 50 szögperccel van a vízszintes sík alatt. Ez az 50 szögperc két tagból áll: a Nap átlagos látszó félátmérője 16 szögperc, a légköri fénytörés átlagos értéke a horizonton pedig 34 szögperc. A légkör tehát felemeli a Nap képét, a korong pedig már a középpontja előtt megjelenik, így a Nap előbb kel és később nyugszik, mint a geometriai számítás mutatná. A nappal és az éjszaka egyenlő hosszú lenne a napéjegyenlőségen, ha nem lenne légkörünk.
Egy korlát ehhez a táblázathoz: a napkelte és a napnyugta számított időpontja az USNO figyelmeztetése szerint még ideális körülmények között is egy percet vagy annál többet tévedhet, mert a fénytörés mértéke az adott napi légköri állapottól függ. A megfigyelő magassága és a látóhatár domborzata ennél nagyobb eltérést is okozhat. A fenti dátumok ezért a számított értékekre igazak, és egy nappal elmozdulhatnak, ha valaki a saját látóhatárához méri őket.
A leghosszabb és a legrövidebb nappal Budapesten
| Dátum |
Napkelte |
Napnyugta |
Nappal hossza |
| 2026. június 20. |
04:46 |
20:45 |
15 óra 59 perc |
| 2026. június 21. |
04:47 |
20:45 |
15 óra 58 perc |
| 2026. június 22. |
04:47 |
20:45 |
15 óra 58 perc |
| 2026. december 20. |
07:28 |
15:55 |
8 óra 27 perc |
| 2026. december 21. |
07:29 |
15:55 |
8 óra 26 perc |
| 2026. december 22. |
07:29 |
15:56 |
8 óra 27 perc |
A leghosszabb nappal Budapesten körülbelül 15 óra 58 perc. A napforduló körüli három nap értéke percre kerekítve gyakorlatilag azonos, ezért ezekből az adatokból nem következik, hogy bármelyik nap hosszabb lenne a másiknál: a különbség a kerekítés szintjén van.
A legrövidebb nappal 8 óra 26 perc, a decemberi napforduló napján. Az előtte és utána álló nap 8 óra 27 perc, vagyis itt is egyetlen perc a különbség, és az is a percre kerekített adat felbontásának határán. Ami ezekből biztosan látszik: a nappalhossz a napfordulók körül napokig szinte változatlan, a napéjegyenlőségek körül viszont naponta három-négy percet mozdul.
Perihélium és aphélium: a távolság nem magyarázza az évszakokat
Ugyanaz az USNO-lekérdezés a Föld pályájának két szélső pontját is megadja 2026-ra.
- Perihélium, a Naphoz legközelebbi pont: 2026. január 3., 18:15 CET (17:15 UTC).
- Aphélium, a Naptól legtávolabbi pont: 2026. július 6., 19:30 CEST (17:30 UTC).
A Föld tehát január elején van a legközelebb a Naphoz, körülbelül két héttel a decemberi napforduló után, vagyis az északi félteke telének elején. A pályaellipszis miatti távolságváltozás az USNO megfogalmazása szerint túl gyenge ahhoz, hogy az évszakokat okozza, bár az évszakok szélsőségességét befolyásolhatja. Az évszakokat a forgástengely 23,4 fokos hajlása adja: ugyanaz a hajlás, amely a napfordulók és a napéjegyenlőségek pillanatát is kijelöli.
A napforduló és a perihélium mai közelsége egyébként a mi évszázadunk sajátossága. A perihélium dátuma lassan vándorol, körülbelül 58 évenként egy nappal későbbre, és nagyjából 21 000 év alatt körbejárja a tropikus évet.
Amit a hagyomány tesz hozzá, és amit nem
A négy pillanat számolt égi adat. A hozzá tartozó ünnepek naptári hagyomány, és a kettőt érdemes külön kezelni.
A hagyomány szerint a napfordulók azoknál az ókori népeknél lettek ünnepnapok, amelyek először tértek át a napév szerinti időszámításra és amelyeknél jelentős napkultusz alakult ki. A Magyar Néprajzi Lexikon leírása szerint a nappalok téli napfordulótól kezdődő hosszabbodását a napistenek újjászületéseként ünnepelték, a kereszténység pedig a 4. századtól ugyanerre a napra tette a karácsony ünnepét, Krisztust jelképesen a „legyőzhetetlen nappal” azonosítva. A nyári napforduló tűzgyújtással való megünneplése az 5. századtól lett keresztény ünnep, Szent Iván-nap, azaz Keresztelő Szent János június 24-i ünnepe.
Ebből következik egy tárgyilagos különbség. A jeles nap dátuma fix: Szent Iván-nap június 24., a karácsony decemberben állandó napra esik. A napforduló pillanata ezzel szemben évről évre elmozdul, és 2026-ban június 21-re, illetve december 21-re esik. A naptári ünnep a napfordulóhoz kapcsolódik, de nem azonos vele. A téli oldal rétegeit a Luca napjától karácsonyig szedi szét bővebben.
Amit ez az oldal nem tesz: a négy időpontból nem vezet le tanácsot, jóslatot vagy értelmezést. A táblázatok égi adatot közölnek, a hagyomány pedig hagyomány marad.
Innen tovább
Az égi naptár másik számolt fele a Hold járása: a holdfázisok 2026 őszén ugyanezzel a módszerrel, kimondott zónával és UTC-vel adja meg az ősz tizenkét főfázisát. Ha inkább a naptár emberi oldala érdekes, a jelesnapok a magyar naptárban mutatja meg, milyen rétegekből áll egy naptári nap, és hol válik el az égi adat az ünneptől.
