A régi magyar irodalomban több mint négyezer verssor szól egyetlen szentről, Alexandriai Szent Katalinról. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a magyar nyelvű verses Katalin-legenda 4074 soros, és az Érsekújvári kódexben maradt ránk, Sövényházi Márta 1531-es másolatában. A szent napja november 25., 2026-ban szerdára esik. Ezen a napon ünneplik a névnapjukat a Katalinok, akikből a Belügyminisztérium 2026. január 1-jei adatai szerint 161 522 van első utónévként.
Ez az oldal a november 25-i névnap szentjét mutatja be: a legenda rétegeit, a kerék eredetét, a Sínai-hegyi kolostort és Katalin magyarországi tiszteletét. A Katalin-napi népszokásokból, a katalinágtól a Katalin-bálig, csak annyit veszünk át, amennyi a szent alakjához kötődik. A legendát legendaként adjuk vissza, a lejegyzés korával. Az egyházi adatok a Magyar Katolikus Lexikonból, a kolostor adatai az egyiptomi régészeti hatóság oldaláról, a névstatisztika a Belügyminisztérium nyilvántartásából valók.
A legenda, ahogy a középkor ismerte
A lexikon a passió alapján így foglalja össze a történetet. Katalin királyi családból származott Alexandriában. Amikor a császár, akit a források Maxentiusnak vagy Maximianusnak neveznek, a városba érkezett és bálványáldozatot követelt, Katalin visszatartotta a keresztényeket az áldozattól, ezért a császár elé vitték. A császár összehívta a filozófusait, hogy cáfolják meg, de vitájuk végén ők tértek meg, és a császár tűzhalálra ítélte őket. Porphyrius, a császár egyik tisztje kétszáz katonával szintén megtért, őket is kivégezték.
Kerekekkel akarták megkínozni, de a kerekek összetörtek, és a lexikon szerint sok katona halálát okozták. Végül lefejezték; a legenda szerint testéből vér helyett tej folyt. A holttestét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol a sírjából fakadó tej és olaj gyógyított. A lexikon a halála idejét 305. november 24-e vagy 25-e körülre teszi.
Három réteg, három évszázad
A lexikon szerint a szöveghagyomány nem egyszerre keletkezett. A passió a 6. századból való. A teljes legenda három részben állt össze: a vértanúság története a 10. század végén, a megtérés története, benne a Krisztussal való misztikus eljegyzés, a 13. században, a csodás születés elbeszélése pedig a 14. században. Az amerikai Catholic Culture liturgikus naptára vértanúságának leírását legendásnak nevezi, és megjegyzi, hogy a régi keleti források nem említik.
Ennek a liturgiában is nyoma van. A National Catholic Register szerint VI. Pál pápa 1969-es naptárreformja kivette Katalint az általános római naptárból, mert kevés hiteles életrajzi adat maradt fenn róla. A Catholic Culture szerint 2002-ben visszakerült az általános naptárba, ma szabadon választható emléknapként tartják november 25-én.
A kerék és a védőszentségek
A kép, amelyről Katalint felismerni, szintén rétegesen alakult ki. A lexikon szerint kezdetben a könyv és a pálmaág volt az attribútuma, a kard és a kerék vagy kerékdarab csak a 14. századtól. Fejedelmi ruhában, koronával ábrázolják, lába alatt gyakran a császár alakja látható.
A legenda egyes elemei a lexikon szerint egy-egy foglalkozást rendeltek mellé:
- A filozófusokkal folytatott vita miatt a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. Alakja a párizsi Sorbonne pecsétjén is szerepelt, ezért tisztelték a főiskolák, könyvtárak, tanárok és diákok, később a nyomdászok is.
- A kerék miatt a kerékkel dolgozó iparosok, például a kerékgyártók fordultak hozzá.
- Az utolsó imája miatt, amelyben a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban a kórházak patrónusa lett.
- A bányászok is a védőszentjüknek tekintették (montanistarum patrona). Ez magyarázza, hogy a lexikon szerint több egykori magyarországi bányaváros plébániatemplomát szentelték neki: Körmöcbányáét, Selmecbányáét, Nyitrabányáét, Telkibányáét, Szomolnokét és Nagybányáét.
A lexikon szerint Katalin a tizennégy segítőszent egyike, és a férjet kereső lányok is hozzá fordultak. Ehhez a vonáshoz kapcsolódik a Katalin-napi népszokások egy része: a lexikon gömöri adata szerint a lányok ezen a napon kilenc különböző fa bimbós ágát törték le, és ha karácsonyra kihajtottak, a hagyomány szerint férjhez mentek.
A Sínai-hegyi kolostor
A legenda utolsó jelenete, a test elszállítása a Sínai-hegyre, egy ma is működő helyhez köti Katalin alakját. Az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium oldala szerint a kolostort I. Justinianus bizánci császár parancsára építették 548 és 565 között, a Sínai-félszigeten már a 4. század óta élő szerzetesek számára. Hivatalos neve a „Szent Isten-taposta Sínai-hegy kolostora”. A minisztérium szerint a szerzetesek a 9. században a közeli Szent Katalin-hegyen találták meg a szent épen maradt testét, és a kolostor erről a leletről kapta a nevét. Az oldal a világ egyik legrégebbi működő kolostorának nevezi.
A két forrás nem egyezik a részletekben. A Magyar Katolikus Lexikon szerint az ereklyéket az arab hódítás miatt a 7. században vitték át Alexandriából a Sínai-hegyre, a minisztérium a megtalálást a 9. századra teszi. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a kolostor és a szent kapcsolatának kezdete nem egyetlen dokumentált esemény, hanem egymásra rakódó hagyományok sora.
Katalin a magyar középkorban
A 4074 soros verses legendáról a lexikon azt írja, hogy fordítója és közvetlen latin forrása ismeretlen. A teljes Katalin-ciklus Temesvári Pelbárt Pomerium című prédikációgyűjteményében olvasható. A verses legendát Toldy Ferenc adta ki 1855-ben, két rövidebb prózai Katalin-legendával együtt, összehasonlításul; ez a kiadás ma a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható.
A képzőművészetben a lexikon több tucat magyarországi szárnyasoltárt sorol fel Katalin-jelenetekkel, köztük a bártfait, a lőcseit és a szepeshelyit, és megemlíti Máramarossziget 14. századi falképciklusát. Szegeden Deményi László 1742-es prédikációjában Katalin a város védőszentjeként szerepel, a szegedi piarista gimnázium pedig 1744-ben iskoladrámát adott elő a tiszteletére.
A név és a mai számok
A lexikon szerint a Katalin név jelentése „egészen tiszta, makulátlan, tökéletes”. A lexikon azt is írja, hogy a név görög alakjának gyöke azonos a „katolikus” szóéval. Ezt a lexikon magyarázataként adjuk vissza, nem önálló névtani állításként.
A Belügyminisztérium statisztikája szerint 2026. január 1-jén 161 522 nő viselte első utónévként a Katalin nevet, további 41 132 második utónévként. Ezzel a teljes népességben a harmadik leggyakoribb női utónév, a Mária és az Erzsébet után, az Éva előtt. A 2025-ben született lányok 100 leggyakoribb első utóneve között viszont a Katalin nem szerepel.
A Katalin névnek több névnapja is lehet, mert a lexikon több Katalin nevű szentet tart számon: Sziénai Szent Katalint április 29-én, Bolognai Szent Katalint március 9-én, Genovai Szent Katalint szeptember 15-én, Svéd Szent Katalint március 24-én. A magyar hagyományban a Katalin-nap november 25., az alexandriai vértanú napja. A lexikon szerint a Katalin-bál az újbor kezdetével induló kisfarsang utolsó napja volt; utána az ádvent csendesebb hetei következtek.
Tovább a naptárban
Hogy egy névnek miért van több névnapja, és melyiket szokás megtartani, azt a több névnapos nevekről szóló cikk magyarázza el. A leggyakoribb magyar női és férfinevek teljes listáját, a névnapjukkal együtt, a leggyakoribb utónevekről szóló összesítő közli. Hogy a névnap és a születésnap hogyan viszonyul egymáshoz a magyar hagyományban, arról a névnap és a születésnap összevetése ír.
