Október első vasárnapján, 4-én 14:30-kor a Szaturnusz szembenállásba kerül: a Földről nézve pontosan a Nappal átellenben áll, ezért egész éjjel az égen van, és ekkor a legfényesebb az évben. Ugyanebben a hónapban két meteorraj tetőzik, a Drakonidák holdfény nélkül, az Orionidák egy dagadó Hold mellett, a Vénusz pedig eltűnik az esti égről, mert október 24-én a Nap és a Föld közé ér. Október 25-én hajnalban véget ér a nyári időszámítás, és a naplemente egy csapásra 16 óra 40 perc körülire kerül. Ez az összefoglaló az égi naptár regiszterében marad: minden adat számított, efemeridából vagy csillagászati intézmény táblázatából származik, értelmezés nélkül.
A hónap égi naptára
Az időpontok budapesti idő szerint értendők: október 25-én hajnali 3 óráig közép-európai nyári idő, utána közép-európai idő. A holdfázisok az Egyesült Államok Haditengerészeti Csillagvizsgálójának (USNO) adatai, a bolygók helyzetét, a szembenállást, az együttállást és a Hold–bolygó közelségeket a NASA JPL Horizons efemeridájából számoltuk, a meteorrajok adatai a Nemzetközi Meteorszervezet (IMO) 2026-os naptárából valók.
| Időpont |
Esemény |
| okt. 3., szombat, délelőtt |
A Vénusz megáll, és hátrálóba fordul |
| okt. 3., szombat, 15:25 |
Utolsó negyed |
| okt. 4., vasárnap, 14:30 |
A Szaturnusz szembenállásban |
| okt. 5., hétfő, hajnal |
A Hold kb. 1 fokra a Marstól |
| okt. 6., kedd, hajnal |
A Hold kb. 3 fokra a Jupitertől |
| okt. 9., péntek, 3:00 |
A Drakonidák maximuma |
| okt. 10., szombat, 17:50 |
Újhold |
| okt. 12., hétfő |
A Merkúr legnagyobb keleti kitérése, 25 fok |
| okt. 18., vasárnap, 18:12 |
Első negyed |
| okt. 21., szerda |
Az Orionidák maximuma |
| okt. 24., szombat, 5:45 |
A Vénusz alsó együttállásban a Nappal |
| okt. 24., szombat, délelőtt |
A Merkúr megáll, és hátrálóba fordul |
| okt. 25., vasárnap, 3:00 |
Vége a nyári időszámításnak, az órák 2:00-ra állnak vissza |
| okt. 26., hétfő, 5:12 |
Telihold |
A holdfázisok teljes őszi sorát, november végéig, a 2026 őszi holdfázistábla tartalmazza; hogy mit jelent a táblázatban a fázis, a holdkelte és a megvilágítottság, azt a holdnaptár olvasásáról szóló útmutató írja le.
A Szaturnusz szembenállása
A JPL Horizons számítása szerint a Szaturnusz ekliptikai hosszúsága október 4-én 14:30-kor tér el pontosan 180 fokkal a Napétól. A bolygó ekkor 8,43 csillagászati egységre, azaz nagyjából 1,26 milliárd kilométerre van a Földtől; a fény 70 perc alatt teszi meg ezt a távolságot. Látszó fényessége 0,3 magnitúdó, ezzel a déli ég egyik legfényesebb, nem pislákoló pontja.
Budapestről a szembenállás éjszakáján a Szaturnusz napnyugta után kel keleten, és éjjel fél egy körül delel, mintegy 44 fok magasan a déli égen. A delelés naponta nagyjából négy perccel korábbra kerül, és az óraátállítás még egy órát hozzátesz: október végén a bolygó már este 10 óra körül áll a legmagasabban. Október 20-án a polgári szürkület végén már 10 fokkal a keleti látóhatár fölött jár. A Szaturnusz egész hónapban a Cet csillagképben tartózkodik, miközben tropikus ekliptikai hosszúsága szerint a Kos jegyének 11. fokán áll. A kettő nem ellentmondás: a csillagjegy az ekliptika egyenlő, 30 fokos szakasza, a csillagkép az égbolt egy csillagászati határokkal kijelölt területe. A különbségről a Kos csillagjegyről szóló oldal részletesebben ír.
Egy halványabb szembenállás még szeptemberre esik: a Neptunusz szeptember 26-án hajnali 4 óra körül áll a Nappal átellenben. Fényessége 7,7 magnitúdó, szabad szemmel nem látszik, csak távcsővel.
A Vénusz eltűnik, a Merkúr nem jelenik meg
A Vénusz a nyár végén és ősz elején az esti égen fénylett, októberben viszont kikerül onnan. A Horizons szerint október 1-jén a polgári szürkület végén, 18:54-kor már 2,4 fokkal a budapesti látóhatár alatt jár, így csak közvetlenül napnyugta után, alacsonyan, fényes szürkületben lehet észrevenni. Október 3-án délelőtt megáll az állatövön, és hátrálni kezd. Október 24-én 5:45-kor alsó együttállásba kerül: a Nap és a Föld közé ér, a Naptól mintegy 6,5 fokkal délre. November 14-én fordul újra egyenes irányba, ekkor már a hajnali égen. Hogy miért látszik egy bolygó hátrafelé mozogni, azt a retrográd mozgásról szóló magyarázatunk írja le.
A Merkúr október 12-én éri el legnagyobb keleti kitérését: 25 fokra távolodik a Naptól. A szám alapján jó esti láthatóság következne, Budapestről mégsem ez a helyzet. A Horizons szerint október 12-én a polgári szürkület végén, 18:33-kor a Merkúr mindössze 0,3 fokkal áll a látóhatár fölött, október 20-án pedig már alatta. A kitérés az ekliptika mentén mért szögtávolság; hogy ebből mennyi jut a látóhatár fölé, azt az ekliptika esti hajlásszöge dönti el, és ez októberben a mi szélességünkön kedvezőtlen. A Merkúr október 24-én délelőtt megáll, hátrálóba fordul, november 4-én alsó együttállásba kerül a Nappal, november 13-án pedig újra egyenes irányban halad.
A hajnali ég: Jupiter és Mars
Reggel két bolygó áll magasan. A Jupiter −1,9 magnitúdóval az Oroszlán csillagképben jár, és a polgári szürkület kezdetén október 1-jén 38 fok, a hónap végén már 54 fok magasan látszik. A Mars jóval halványabb, 1,0 és 0,8 magnitúdó közötti, október elején még a Rák csillagképben, a hónap végére átér az Oroszlánba; a szürkület kezdetén 52 és 58 fok között áll.
A fogyó Hold a hónap elején mindkettő mellett elhalad. A Budapestre számolt, topocentrikus helyzetek szerint október 5-én, hétfőn reggel 6 órakor a Hold körülbelül 1 fokra jár a Marstól, mindkettő 51–52 fok magasan; október 6-án, kedden ugyanebben az időpontban a Jupitertől nagyjából 3 fokra. A Hold 5 nappal később, október 10-én újholdként ér a Nap mellé.
Két meteorraj: Drakonidák és Orionidák
A Drakonidák október 6. és 10. között aktívak. Az IMO naptára szerint maximumuk október 9-én 3:00-ra esik, és a zenitre számolt óránkénti hullócsillagszám (ZHR) 5 körüli. A Hold ekkor 2 százalékban megvilágított vékony sarló, és csak hajnali 5:25-kor kel, így holdfény egyáltalán nem zavarja a megfigyelést. A raj kisugárzási pontja a Sárkány csillagképben van, és a naptár szerint az északi szélesség nagyjából 45. foka fölött – Budapest 47,5 fokon fekszik – soha nem nyugszik le. A Drakonidák meteorjai kivételesen lassúak, 20 km/s-mal lépnek a légkörbe. Szülőüstökösük a 21P/Giacobini–Zinner; az IMO 2026-ra megnövekedett aktivitást nem jelez előre, bár a rajnak voltak történelmi kitörései, 1933-ban és 1946-ban meteorvihart is adott.
Az Orionidák október 2. és november 7. között aktívak, maximumuk október 21-ére esik, ZHR-értékük 20 fölötti. A NASA szerint a raj a Halley-üstökös porából származik, és a meteorok 66 km/s-mal, vagyis gyorsan csapódnak a légkörbe. A kisugárzási pont az IMO szerint éjfél körül kerül használható magasságba. A Hold idén zavaró: október 18-án volt első negyed, a maximum idején 76–84 százalékban megvilágított. Az USNO táblázata szerint október 21-én 1:24-kor, október 22-én 2:35-kor nyugszik, így a maximum két éjszakáján a holdnyugta és a hajnali szürkület közötti órák maradnak sötétek.
Óraátállítás és rövidülő nappalok
A 2000/84/EK irányelv szerint a nyári időszámítás október utolsó vasárnapján, greenwichi idő szerint 1:00-kor ér véget. 2026-ban ez október 25., Budapesten hajnali 3 óra, amikor az órák 2:00-ra állnak vissza.
A Nap járására ez nem hat, az óraállásra igen. Az USNO táblázata szerint Budapesten október 1-jén 6:43-kor kel és 18:24-kor nyugszik a Nap, a nappal 11 óra 41 perces. Október 24-én, szombaton 17:40-kor nyugszik, másnap, az átállítás napján már 16:38-kor. Október 31-én a napkelte 6:26, a napnyugta 16:28, a nappal hossza 10 óra 2 perc: egy hónap alatt 1 óra 39 perccel rövidül. A csillagászati évszakhatárok pontos időpontjait a 2026-os napfordulókról és napéjegyenlőségekről szóló cikk sorolja fel.
Hová tovább az égi naptárban
A hónap holdfázisait és a téli folytatást a 2026–2027 téli holdfázistábla viszi tovább. Az év hátralévő fogyatkozásait a 2026-os nap- és holdfogyatkozásokról szóló összefoglaló sorolja fel, a hátráló Vénusz és Merkúr időszakainak csillagászati hátterét pedig a retrográd mozgás magyarázata.
