Ez az oldal azt mutatja meg, hogyan viszonyul egymáshoz a Nap járása és az óra: mit ír elő a jogszabály, miért nem 12 órakor delel a Nap Budapesten télen sem, és hol tart az óraátállítás megszüntetéséről szóló uniós vita. Az égi időpontokat a JPL DE421 efemeridából, a Skyfield programkönyvtárral számoltuk Budapest koordinátáira (északi szélesség 47,50°, keleti hosszúság 19,04°), Europe/Budapest zóna szerint.
Mit ír elő a jogszabály
A nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet szerint a nyári időszámítást minden év március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig kell alkalmazni. Az órákat „március utolsó vasárnapján kettő órakor három órára, október utolsó vasárnapján három órakor kettő órára kell állítani”. 2026-ban október utolsó vasárnapja 25-e, így ezen a hajnalon a 2:00 és 3:00 közötti óra kétszer telik el.
A rendelet az uniós szabályozással összhangban áll. A 2000/84/EK irányelv a váltás pillanatát egységesen, greenwichi idő szerint 1:00-ban adja meg. Ez Budapesten nyári idő szerint hajnali 3 óra, így az átállás az egész Unióban ugyanabban a pillanatban történik, bármelyik időzónában van is az adott ország.
Mit mutat a Nap, és mit az óra
A téli időnek hívott közép-európai idő (CET) az egyezményes időszámítás szerint egy órával jár a greenwichi idő előtt. Ez a keleti hosszúság 15. fokán fekvő délkör középidejének felel meg. Budapest ennél 4,04 fokkal keletebbre fekszik. Mivel a Föld négy perc alatt fordul el egy fokot, Budapesten a helyi középdél 16 perccel korábban van, mint a 15. délkörön, vagyis közép-európai idő szerint körülbelül 11 óra 44 perckor.
A valódi dél ettől is eltér, mert a Nap nem egyenletes ütemben halad az égen. Az USNO összefoglalója szerint ennek két oka van. Az egyik a Föld tengelyferdesége, amely az évszakok szerint változtatja, milyen gyorsan halad a Nap kelet–nyugati irányban. A másik a Föld elliptikus pályája: napközelben, január elején gyorsabban, naptávolban, július elején lassabban mozog. A két hatás együttesen az időegyenlítés, amelynek értéke az USNO szerint elérheti a 16 percet.
A kettő összeadódik. Budapesten 2026-ban a valódi dél közép-európai idő szerint így alakul:
| Dátum |
A Nap delelése Budapesten |
Megjegyzés |
| február 10–11. |
11:58 CET |
az év legkésőbbi delelése |
| június 21. |
12:45 CEST (11:45 CET) |
nyári napforduló |
| október 24. |
12:28 CEST (11:28 CET) |
az átállítás előtti nap |
| október 26. |
11:27 CET |
az átállítás utáni első hétköznap |
| november 2–3. |
11:27 CET |
az év legkorábbi delelése |
A táblázatból két dolog következik. Budapesten a Nap télen sem 12 órakor delel, hanem 11:27 és 11:58 között. Nyári idő szerint pedig júniusban háromnegyed egykor. Az óra 12 órája a nyári hónapokban nagyjából háromnegyed órával a valódi dél előtt jár.
Mit jelent ez a napnyugtára
Az átállítás a nappal hosszát nem változtatja meg, csak azt, hogy az óra szerint mikor van a nappal. Budapesten október 24-én a Nap 7:15-kor kel és 17:39-kor nyugszik, nyári idő szerint. Október 25-én a napkelte 6:16, a napnyugta 16:38, már közép-európai idő szerint. A nappal a két nap között csak két perccel rövidült, az óra szerint mégis egy órával korábban sötétedik.
Tavasszal ugyanez fordítva történt. 2026. március 28-án, szombaton Budapesten 5:31-kor kelt és 18:07-kor nyugodott a Nap, közép-európai idő szerint. Másnap, az átállítás napján 6:28-kor kelt és 19:09-kor nyugodott, már nyári idő szerint. A delelés 11:48-ról 12:48-ra ugrott. A két nap között az égen néhány perc volt a különbség, az óra szerint egy teljes óra.
A számolt napkelte és napnyugta a napkorong felső peremére és a szokásos légköri fénytörésre vonatkozik, sík horizonton. A valódi látvány a domborzattól és az épületektől függően néhány perccel eltérhet.
A kétszer eltelő óra
Október 25-én hajnalban a 2:00 és 3:00 közötti időszak kétszer telik el: egyszer nyári, egyszer közép-európai idő szerint. Egy 2 óra 30 perces időpont ezen a napon önmagában nem egyértelmű, csak a zóna megnevezésével: a 2:30 CEST és a 2:30 CET egy óra különbséggel követi egymást. Márciusban ennek a fordítottja történik, a 2:00 és 3:00 közötti óra kimarad, arra a napra nincs 2:30-as időpont.
Honnan jön a nyári időszámítás Magyarországon
A Magyar Nemzeti Levéltár összefoglalója szerint Magyarországon először 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, az 1363/1916. ME rendelettel. A rendelet szerint „május első napja már április 30-án 11 órakor megkezdődött”, és a nyári idő szeptember 30-ig tartott. Az első világháború éveiben rendeletek sora szabályozta. 1921 és 1940 között nem alkalmazták, a második világháború alatt és után újra bevezették. A levéltári összefoglaló szerint az indok elsősorban az energiatakarékosság és a mezőgazdasági szempontok voltak, a háború után pedig az áramellátás nehézségei és a vasúti menetrendek összehangolása. 1949-ig évente, majd 1954 és 1957 között alkalmazták, és az összefoglaló szerint 1980 óta gyakorlatilag egész Európában általános.
A ma hatályos hazai rendelet 1996-ban született. Szövege szerint az akkori uniós irányelvhez igazodott, a mai egységes szabály pedig a 2000/84/EK irányelvből következik.
Megszűnik-e az átállítás
Az Európai Parlament jogalkotási áttekintése szerint az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én javasolta az évi kétszeri óraátállítás megszüntetését. Az előtte tartott nyilvános konzultációra 4,6 millió válasz érkezett, és a válaszadók 84%-a támogatta a megszüntetést. A Parlament 2019. március 26-án 410 szavazattal, 192 ellenében, 51 tartózkodás mellett fogadta el az álláspontját.
A javaslat azóta a Tanácsban elakadt, a tagállamok nem jutottak politikai megállapodásra. A Parlament 2025. október 23-án plenáris vitát tartott a kérdésről, a Bizottság pedig részletes tanulmányt készít a további döntéshez. Amíg nincs új uniós jogszabály, a 2000/84/EK irányelv és a hazai rendelet szerinti kétszeri átállítás marad érvényben.
Miért adunk meg mindig zónát
A Sorsom égi naptárában minden időpont Europe/Budapest zóna szerint szerepel, és az átállítás miatt ez októberben menet közben vált. Ugyanaz az égi pillanat október 25. előtt CEST, utána CET szerint jelenik meg. Ezt a különbséget mutatja a 2026 őszi holdfázistábla, ahol az október 26-i telihold már közép-európai idő szerint szerepel. Az októberi égbolt többi eseményét, köztük a napnyugták hónapon belüli rövidülését, az októberi égboltról szóló összefoglaló sorolja fel. A csillagászati évszakhatárok pontos időpontjai a 2026-os napfordulókról és napéjegyenlőségekről szóló oldalon találhatók.
