Halloween, Mindenszentek, halottak napja: három egymást követő nap, három különböző eredet

2026-ban október 31. szombatra, november 1. vasárnapra, november 2. hétfőre esik. A három egymást követő nap közül az első a Halloween, a második Mindenszentek, a harmadik halottak napja. A Halloween neve is erre a sorrendre utal: az angol All Hallows' Eve rövidült alakja, vagyis Mindenszentek előestéje. A három nap mégsem ugyanannak az ünnepnek három fokozata. Kettő egyházi eredetű, középkori dátummal. A harmadik egy ír gyökerű népszokás-együttes, amelyet a 19. századi ír bevándorlók szokásai formáltak Amerikában, és amelynek kelta háttere a kutatók szerint is csak részben bizonyítható.

Ez az összehasonlítás a hagyomány regiszterében marad. Az egyházi ünnepek történetét a Magyar Katolikus Lexikon, a magyar néphagyományt a Magyar Néprajz kötetei alapján adjuk vissza, a Halloween eredetét amerikai és ír néprajzi szakemberek közléseiből. Ahol a forrás feltevést közöl, azt feltevésként jelöljük. Verdiktet nem mondunk: a szempontok azt mutatják meg, miben hasonlít és miben különbözik a három nap.

A három nap egymás mellett

Szempont	Halloween (október 31.)	Mindenszentek (november 1.)	Halottak napja (november 2.)
Eredet	ír gyökerű népszokás, vitatott kelta háttérrel	római templomszentelés, 9. századi dátum	clunyi kezdeményezés, 998
Kire emlékezik	a néphitben visszatérő vagy vándorló lelkekre	a mennyben üdvözült lelkekre	a tisztítótűzben szenvedő lelkekre
Magyarországi státusz	nem munkaszüneti nap	munkaszüneti nap	nem munkaszüneti nap
Jellemző forma	jelmez, faragott lámpás, házról házra járás	templom, a gyakorlatban temetőlátogatás	temető, gyertya, alamizsna

A munkaszüneti napokat a Munka Törvénykönyve 102. §-a sorolja fel: november 1. köztük van, október 31. és november 2. nincs.

Halloween: Mindenszentek előestéje

A Halloween nevét és dátumát az egyházi naptár adja. Az Amerikai Történelmi Társulat (AHA) ismeretterjesztő írása szerint a keresztény Mindenszentek ünnepét november 1-jére tették, és „All Hallows Eve – vagyis Halloween” lett a halottakra emlékező ünneplés folytatója. Az írás a mai Halloweent a kelta Samhain ünnepre vezeti vissza, amely a halottak ünnepe volt, és amikor a kelták hite szerint a szellemek szabadon járhattak az élők között.

Ezt a származtatást a szakirodalom óvatosabban kezeli, mint a népszerű összefoglalók. A JSTOR Daily összefoglalója Jack Santino amerikai folklorista 1983-as tanulmányára hivatkozik. Eszerint a Samhain az év kezdetét és a tél első napját jelentette, és amit tudunk róla, az többnyire a 9. és 12. század között lejegyzett ír mondákból származik. Ezek az összefoglaló szerint „valószínűleg” sok kereszténység előtti gyakorlatot őriznek, de már a keresztény hatás után keletkeztek. A kapcsolat tehát valószínűsíthető, de nem dokumentálható közvetlenül.

Az ír Nemzeti Múzeum népélet-gyűjteményének munkatársa, Clodagh Doyle 2017-ben a Catholic News Servicenek ugyanezt a fenntartást fogalmazta meg a faragott lámpásról: „Nem hiszem, hogy megtaláljuk a közvetlen kapcsolatot, de azt biztosan mondhatjuk, hogy Írországban készítettek ilyeneket.” A múzeum egyik ilyen lámpását, egy répalámpást, a nyilatkozat szerint 1943-ban adományozta egy tanító a Donegal megyei Fintownból, amikor ott már senki sem készített ilyet, de a szokásra még emlékeztek.

Santino szerint az amerikai Halloweent az amerikai aratás, a korai telepesek boszorkányoktól való félelme és a 19. századi ír bevándorlók szokásai formálták. A mai jelmezes, házról házra járó, édességet kérő változat ebből a keverékből lett, és innen terjedt tovább.

Mindenszentek: a megdicsőült lelkek ünnepe

A Magyar Katolikus Lexikon szerint Mindenszentek ünnepe templomszenteléssel kezdődött. IV. Bonifác pápa 609. május 13-án a római Pantheont a Szűzanya és az összes vértanú tiszteletére szentelte. III. Gergely pápa idején május 31-re került az ünnep, és IV. Gergely pápa (827–844) tette át november 1-jére. Jámbor Lajos császár 835-ben az egész birodalomban elrendelte. A lexikon szerint az ünnep mindazokra a megdicsőült lelkekre emlékezik, akikről a kalendárium „megszámlálhatatlan sokaságuk miatt” külön, név szerint nem emlékezhet meg.

A november 1-jei dátum tehát egyházi döntés eredménye. Az AHA írása úgy értelmezi, hogy a dátumot a pogány ünnep gyengítésére választották, de ezt a lexikon nem állítja, és forrással alátámasztva egyik általunk olvasott szöveg sem közli. Ezt értelmezésként kell kezelni.

Halottak napja: a tisztítótűzben szenvedő lelkekért

A lexikon szerint halottak napját Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy a Mindenszentek utáni napon az Egyház az összes megholtról megemlékezzen. Az ünnepet 998-ban kezdték tartani, a 11. században a clunyi bencések révén terjedt el, Róma a 14. században fogadta be. A régi magyar népnyelvben a lexikon szerint lölkök napja vagy lelkeknek emlékezete volt a neve.

A lexikon úgy fogalmaz, hogy a jámborságtörténet különös fejlődése során Mindenszentekből a gyakorlatban halottak napjának vigíliája lett. Ezért kötődik a temetőlátogatás a gyakorlatban már november 1-jéhez, noha a halottakra emlékezés napja a 2-a. A két nap hagyományairól, a hazajáró halottakról és a temetőkapuban kiosztott kalácsról külön cikkünk szól.

Ahol a három nap összeér: az este

A három nap közötti legerősebb kapcsolat nem a dátum, hanem az este. A Magyar Katolikus Lexikon szerint az archaikus felfogásban a nap alkonyattól a következő alkonyatig tart, ezért Mindenszentek estéjét a magyar hagyomány is halottak estéjének mondja. Ilyenkor a lexikon szerint országszerte egy, esetleg két órán át szóltak a harangok a halottak emlékezetére. A Halloween angol neve ugyanezt az estét nevezi meg, más nyelven.

Az estéhez mindkét hagyományban a hazatérő halott hiedelme kapcsolódik. A lexikon szerint főleg Göcsejben a család éjszakára terített az elhunyt hozzátartozóknak, és az ételt azután koldusoknak, szegényeknek adták, vagy maguk fogyasztották el. Doyle ugyanerről beszélt az ír hagyományban: Halloweenkor úgy tartották, hogy a család halottai hazatérhetnek, ezért ételt vagy helyet hagytak nekik, és ez a november 2-i, halottak napi megemlékezéshez kötődött. A hasonlóság valódi, de két külön gyűjtésből adódik. Ebből nem következik, hogy az egyik szokás a másikból ered.

Ugyanez a gondolat a világ más részén is megvan. Az UNESCO 2008-ban vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a mexikói őslakos közösségek halottak ünnepét, amelyet október végétől november elejéig tartanak. A leírás szerint a családok virágszirmokkal, gyertyákkal és felajánlásokkal vezetik haza a halottak lelkét a temetőtől az otthonig, rövid látogatásra.

Lámpás és kéregetés: hasonló forma, más jelentés

A faragott tök a Halloween legismertebb tárgya, és nem idegen a magyar falusi gyerekkultúrától sem. A Magyar Néprajz VI. kötete a gyermekjátékszerek között írja le a töklámpát: egy nagyobb töknek levágják a tetejét, kiszedik a belét, a héjára szemet, orrot, szájat vágnak, este égő gyertyát tesznek bele, rúdra szúrják vagy a kerítés tetejére teszik, „s egymást ijesztgetik vele”. A forrás ezt fiúk játékaként írja le, és nem köti sem Mindenszentekhez, sem más jeles naphoz. A forma tehát közös, a naptári kötés a magyar anyagban nem dokumentált.

A házról házra járásnak is van hazai megfelelője, de más céllal. A lexikon szerint halottak napján egyes helyeken a szegények javára koledálással gyűjtöttek, miközben a lélekváltság harangját kongatták. A halottak napi alamizsna, a kenyér, kalács, bor, zsír, szalonna, a halott lelki üdvéért szólt. Santino az ír mondák világát azzal a későbbi szokással köti össze, amelyben a vándorló szellemeket megjelenítő jelmezesek ételt és italt kaptak, és ebben látja a mai édességkérés egyik előzményét. A gesztus mindkét helyen ajándék a halottakra hivatkozva. Az egyik a szegénynek szól, a másik a kiengesztelendő szellemnek.

A szempontok összefoglalva

• Eredet: Mindenszentek és halottak napja egyházi döntésekből született, ismert évszámokkal (835, 998). A Halloween népszokásból alakult, és a kelta Samhainhoz fűződő kapcsolata valószínű, de csak késői forrásokból következtethető.
• Kire emlékezik: Mindenszentek a mennyben üdvözült lelkekre, halottak napja a tisztítótűzben szenvedőkre, a Halloween néphite a hazatérő vagy vándorló lelkekre.
• Az este: a magyar halottak estéje és az angol All Hallows' Eve ugyanazt az október 31-i estét jelöli.
• Formák: a lámpás és a házról házra járás mindkét hagyományban megvan, de a magyar anyagban a lámpás játék, a kéregetés pedig alamizsna.
• Mai státusz: november 1. munkaszüneti nap Magyarországon, a másik kettő nem.

Tovább a naptárban

A két egyházi nap teljes néphagyományát, a hazajáró halottaktól a sírok gyertyagyújtásának koráig, a Mindenszentekről és halottak napjáról szóló cikk mutatja be. Hogy egy naptári napon hogyan rakódik egymásra az egyházi, a polgári és a népi réteg, azt a jeles napokról szóló cikk írja le. Az őszi népi kalendárium előző szakaszát október jeles napjai foglalják össze.