A hét égi eseményei
Az időpontok budapesti idő szerint, közép-európai nyári időben értendők: a 39/1996. Korm. rendelet szerint az órákat október utolsó vasárnapján, idén október 25-én hajnali 3 órakor állítják vissza 2 órára, így a hét minden időpontja még nyári időben esik. Az első negyed időpontja az Egyesült Államok Haditengerészeti Csillagvizsgálójának (USNO) adata, a jegyváltásokat, az együttállásokat, a Plútó megállását és a bolygók helyzetét a NASA JPL Horizons efemeridájából számoltuk, a tropikus állatöv ekliptikai hosszúságai alapján. Az együttállás itt azt jelenti, hogy a két égitest ekliptikai hosszúsága megegyezik; a Hold a hétfői találkozásokkor csaknem 5 fokkal az ekliptika alatt halad, így az égen jól elkülönülnek egymástól.
| Időpont |
Esemény |
| okt. 12., hétfő, 6:27 |
A Hold a Skorpió 6. fokán elhalad a hátráló Vénusz mellett |
| okt. 12., hétfő, 20:49 |
A Hold a Skorpió 14. fokán elhalad a Merkúr mellett |
| okt. 14., szerda, 3:00 |
A Hold a Skorpióból a Nyilasba lép |
| okt. 16., péntek, 3:30 körül |
A Plútó a Vízöntő 3. fokán megáll, és egyenesbe fordul |
| okt. 16., péntek, 14:58 |
A Hold a Bakba lép |
| okt. 18., vasárnap, 18:12 |
Első negyed a Bak 25. fokán |
Az első negyed az a pillanat, amikor a Hold ekliptikai hosszúsága kilencven fokkal jár a Nap előtt; a JPL Horizons ugyanezt 18:13-ra adja, a két számítás egy percen belül egyezik. A Plútó megállását tízperces mintavételből számoltuk, és mivel a bolygó napokon át szinte egy helyben áll, ezt az időpontot „körül” alakban adjuk meg. Hogy mit jelent csillagászatilag a megállás és a hátráló mozgás, azt a retrográd mozgásról szóló magyarázatunk írja le.
A Nap egész héten a Mérlegben halad, a 18. foktól a 25. fokig. A Mars az Oroszlán 7. fokától a 11. fokig, a Jupiter ugyanebben a jegyben a 21. foktól a 22. fokig jut, mindkettő egyenes irányban. A Merkúr a Skorpióban halad előre, a 13. foktól a 19. fokig, egyre lassulva; a Vénusz ugyanitt hátrál, a 7. foktól a 3. fokig. Hátráló a Szaturnusz és a Neptunusz a Kosban, az Uránusz az Ikrekben, péntek hajnalig pedig a Plútó a Vízöntőben.
A következő hetek eseményei is kirajzolódnak az órás mintavételből, ezért ezeket csak napra pontosan adjuk meg: a Nap október 23-án lép a Skorpióba, október 24-én a hátráló Vénusz alsó együttállásba kerül a Nappal, vagyis a Föld és a Nap közé ér, ugyanazon a napon a Merkúr a Skorpió 20. fokán megáll és hátrálóba fordul, október 25-én pedig a Vénusz visszatér a Mérlegbe. A következő telihold az USNO szerint október 26-án 5:12-kor lesz, már téli időszámítás szerint. Az őszi hónapok összes holdfázisát a 2026 őszi holdfázistábla, az év teliholdjait a 2026-os teliholdnaptár sorolja fel.
Jeles napok és névnapok
A hét névnapjai a magyar névnaptár szerint: hétfőn Miksa, kedden Kálmán, szerdán Helén, csütörtökön Teréz, pénteken Gál, szombaton Hedvig, vasárnap Lukács. Hogy honnan jönnek a névnaptár nevei és dátumai, azt a névnapok eredetéről szóló cikk írja le.
Csütörtökön, október 15-én Teréz napja van. A Magyar Néprajz szerint sokfelé szüretkezdő nap volt: Egerben Teréz-szedésnek hívták a szüretet, a Balaton vidékén és Baranyában szintén ezen a napon kezdték, a Bánátban és a Bácskában viszont asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, és kenyeret sem süthettek. A kézikönyv szerint a 18–19. században a szüret kezdete Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdásig (október 28.) valamelyik jeles naphoz kötődött, és a Dunántúl nagy részén, valamint Erdélyben Terézia napja volt ez a nap. Az egyházi naptárban október 15. Avilai Szent Teréz ünnepe: a Magyar Katolikus Lexikon szerint a spanyol apáca és egyháztanító a sarutlan kármelita rend női ágát alapította meg, és 1582-ben halt meg.
Pénteken, október 16-án Gál napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Gál ír misszionárius volt, a lexikon a svájci St. Gallen megalapítójaként tartja számon; tisztelete a bencések révén már az Árpád-korban meggyökerezett, erre utal a bakonyi Szentgál falu neve is. A neve egybecseng a latin gallus, azaz kakas szóval, ezért a középkori deákok egyik szentje lett: a lexikon szerint Csepregen 1585-ben a diákok Szent Gál napján egy-egy kakast vittek ajándékba a mesternek, „melyet Szent Gál kakassának hívnak”. Hőgyészen a Gallustag régebben a jószágszentelés ünnepe volt.
Vasárnap, október 18-án Lukács napja van. Szent Lukács evangélista a lexikon szerint orvos és festő volt; Magyarországon az ő nevét viseli a budai Lukács fürdő, és a nagyszebeni és a brassói festők céhének védőszentje volt. A lexikon azt is megjegyzi, hogy tisztelete Magyarországon mindig virágzott, de naptári helye, a közeli Gál, Vendel, Orsolya, Dömötör és Simon-Júdás jelesebb ünnepei miatt igazán nem tudott kibontakozni. Hogy mitől lesz egy nap jeles nap, és hány réteg fér el egy naptári napban, arról a jeles napokról szóló írásunk szól.
A tizenkét jegy a héten
Jegyenként egy bekezdés, mindegyik ugyanabban a sorrendben: először a számított égi tény, aztán a hagyomány, végül az, ahogyan szokás olvasni.
Kos
Égi tény: a Kos hagyományos uralkodója, a Mars egész héten egyenesen halad az Oroszlánban, a 7. foktól a 11. fokig. A Kosban hátrál a Szaturnusz a 10. fokon és a Neptunusz a 2. fokon. A Nap a szemközti Mérlegben jár, vasárnap 18:12-kor pedig a Hold a Bak 25. fokán első negyedbe ér, a Kostól három jegynyire. Az asztrológiai hagyomány a kilencven fokos, három jegynyi távolságot négyszögfénynek nevezi, a Bakot pedig a Mars felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Kos számára a hét vége a saját kezdeményezés és a külső elvárások találkozási pontja; a klasszikus értelmezésben a tűzjegyben haladó Mars a lendületet, a hátráló Szaturnusz a régi keretek átnézését jelöli.
Bika
Égi tény: a Bika hagyományos uralkodója, a Vénusz egész héten hátrál a szemközti Skorpióban, a 7. foktól a 3. fokig, és október 12-én, hétfőn 6:27-kor a Hold a Skorpió 6. fokán elhalad mellette. A Vénusz közben egyre közelebb ér a Naphoz: a JPL Horizons számítása szerint október 24. körül alsó együttállásba kerül vele, vagyis a Föld és a Nap közé ér. A Hold a héten nem jár a Bikában. Az asztrológiai hagyomány a Vénuszt a Skorpióban „száműzetésben” tartja számon, vagyis a számára legidegenebb jegyben. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bika számára a hét a hátráló uralkodó második hete: a klasszikus értelmezés a kötődések és az értékek visszatekintő átgondolásaként olvassa, a hétfői holdtalálkozást pedig úgy, hogy ez az átgondolás egy napra érzelmi hangsúlyt kap.
Ikrek
Égi tény: az Ikrek hagyományos uralkodója, a Merkúr a Skorpióban halad előre, a 13. foktól a 19. fokig, egyre lassulva: a JPL Horizons számítása szerint október 24. körül a Skorpió 20. fokán megáll, és hátrálóba fordul. Hétfőn 20:49-kor a Hold a Skorpió 14. fokán elhalad mellette. Szerda hajnali 3:00-tól péntek 14:58-ig a Hold a szemközti Nyilasban jár. Az Ikrek 5. fokán továbbra is hátrál az Uránusz. Az asztrológiai hagyomány az Ikreket és a Nyilast egymás tükörjegyeként olvassa. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Ikrek számára ez a Merkúr hátráló szakasza előtti utolsó teljes hét: a klasszikus értelmezésben a megkezdett ügyek lezárásának ideje, a szemközti jegyben járó Hold pedig mások nézőpontja felé fordítja a figyelmet.
Rák
Égi tény: a Rák uralkodója, a Hold a héten növekvő sarlóként halad: hétfőn és kedden a Skorpióban jár, szerdán hajnali 3:00-kor a Nyilasba, pénteken 14:58-kor a Bakba lép, és vasárnap 18:12-kor a Bak 25. fokán első negyedbe ér. A Bak a Rák szemközti jegye. Az asztrológiai hagyomány szerint a Rák a Hold saját jegye, a Skorpióban viszont a Hold „esésben”, a Bakban „száműzetésben” van. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Rák szülötteinél a hét az uralkodó égitest idegen jegyeken át vezető útja; a klasszikus értelmezés az első negyedet a múlt heti újholddal kezdődött ciklus első próbájaként olvassa, a szemközti jegyben pedig a saját igény és a külső kötelesség közti egyensúly kérdéseként.
Oroszlán
Égi tény: az Oroszlánban két bolygó halad egyenesen: a Mars a 7. foktól a 11. fokig, a Jupiter a 21. foktól a 22. fokig. A jegy hagyományos uralkodója, a Nap a Mérlegben jár, a 18. foktól a 25. fokig, és október 23-án lép a Skorpióba. A Hold szerda hajnaltól péntek délutánig a rokon tűzjegyben, a Nyilasban halad. Az asztrológiai hagyomány a Napot a Mérlegben „esésben” tartja számon, a Kost, az Oroszlánt és a Nyilast pedig a tűz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Oroszlán számára a hét közepe a legélénkebb szakasz: a tűzjegyben járó Hold a klasszikus értelmezésben a jegyben álló Mars és Jupiter hangsúlyát erősíti, az önkifejezés és a nagyvonalúság oldaláról.
Szűz
Égi tény: a Szűz hagyományos uralkodója, a Merkúr a Skorpióban halad, egyre lassabban, és hétfőn 20:49-kor a Hold elhalad mellette. A Hold a héten nem jár a Szűzben, pénteken 14:58-kor viszont a rokon földjegybe, a Bakba lép. A hét vasárnapja Lukács napja: a Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Lukács evangélista orvos és festő volt, a nagyszebeni és a brassói festők céhének védőszentje, és az ő nevét viseli a budai Lukács fürdő. Az asztrológiai hagyomány a Bikát, a Szüzet és a Bakot a föld elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Szűz számára a hét második fele, amikor a Hold földjegyben jár, a gyakorlati rendezés ideje, a lassuló Merkúr pedig a klasszikus értelmezésben a félbehagyott ügyek számbavételét jelöli.
Mérleg
Égi tény: a Nap egész héten a Mérlegben halad, a 18. foktól a 25. fokig, és október 23-án lép a Skorpióba. A Mérleg hagyományos uralkodója, a Vénusz a Skorpióban hátrál, a 7. foktól a 3. fokig; a JPL Horizons számítása szerint október 24. körül alsó együttállásba kerül a Nappal, és október 25-én tér vissza a Mérlegbe. Vasárnap 18:12-kor a Hold a Bak 25. fokán első negyedbe ér, kilencven fokra a Naptól. Az asztrológiai hagyomány ezt a távolságot négyszögfénynek nevezi, a Mérleget pedig a Szaturnusz felmagasztalásának jegyeként tartja számon; a Szaturnusz most a szemközti Kosban hátrál. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Mérleg számára, a születésnapi időszak utolsó teljes hetében, az első negyed a múlt heti újholdkor kezdődött ciklus első mérlegelési pontja.
Skorpió
Égi tény: a hét a Skorpióban kezdődik: a Hold hétfőn 6:27-kor a hátráló Vénusz, 20:49-kor a Merkúr mellett halad el, és szerdán hajnali 3:00-kor lép tovább a Nyilasba. A Merkúr a 13. foktól a 19. fokig halad előre, a Vénusz a 7. foktól a 3. fokig hátrál. A jegy modern uralkodója, a Plútó pénteken hajnalban, 3:30 körül a Vízöntő 3. fokán megáll, és egyenesbe fordul; hagyományos uralkodója, a Mars az Oroszlánban halad. Október 23-án a Nap is a Skorpióba lép. Az asztrológiai hagyomány a Holdat a Skorpióban „esésben” tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Skorpió számára a hét eleje, amikor a Hold a jegyben összegyűlt bolygók mellett halad el, a befelé forduló mérlegelésé, a Plútó fordulata pedig a klasszikus értelmezésben egy visszatekintő szakasz végét jelöli.
Nyilas
Égi tény: a Hold október 14-én, szerdán hajnali 3:00-kor lép a Nyilasba, és péntek délutánig, 14:58-ig itt halad, növekvő sarlóként. A Nyilas hagyományos uralkodója, a Jupiter egész héten egyenesen halad a rokon tűzjegyben, az Oroszlánban, a 21. foktól a 22. fokig; ugyanitt jár a Mars is. Az asztrológiai hagyomány a Jupitert a Nyilas és a Halak uralkodójaként tartja számon, a Kost, az Oroszlánt és a Nyilast pedig a tűz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Nyilas számára a hét közepe, a Hold jegybeli napjai, a kezdeményezés és a tágabb terv ideje; a tűzjegyben álló uralkodó a klasszikus értelmezésben a bizalom és a nagyvonalúság hangsúlyát jelöli.
Bak
Égi tény: a Hold október 16-án, pénteken 14:58-kor lép a Bakba, vasárnap 18:12-kor a jegy 25. fokán első negyedbe ér, kilencven fokra a Mérlegben járó Naptól, és október 19-én, hétfőn 3:40-ig marad a jegyben. A Bak hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kos 10. fokán hátrál. Az asztrológiai hagyomány a Holdat a Bakban „száműzetésben” tartja számon, mert a jegy a Hold saját jegyével, a Rákkal áll szemközt, a négyszögfényt pedig a feszültséget jelző fényszögek közé sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bak számára a hétvége a legélénkebb szakasz: a jegyben eső első negyed a klasszikus értelmezésben egy elkezdett munka első erőpróbáját jelöli, a hátráló Szaturnusz pedig azt, hogy ez a munka a régi szerkezetek felől is megközelíthető.
Vízöntő
Égi tény: a hét égi fordulata a Vízöntőben esik: a Plútó október 16-án, pénteken hajnalban, 3:30 körül a jegy 3. fokán megáll, és egyenesbe fordul. A Hold a héten nem ér a Vízöntőbe, csak október 19-én, hétfőn 3:40-kor lép be. A Vízöntő hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kosban, modern uralkodója, az Uránusz az Ikrekben hátrál. Az asztrológiai hagyomány a Szaturnuszt a Bak és a Vízöntő uralkodójaként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Vízöntő számára a hét egy hátráló szakasz lezárulása: a klasszikus értelmezés a Plútó fordulatát a halogatott változtatások újraindulásaként olvassa, a két hátráló uralkodót pedig úgy, hogy a régi elképzelések átnézése még tart.
Halak
Égi tény: a Halak hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlánban halad egyenesen, modern uralkodója, a Neptunusz a Kos 2. fokán hátrál. A hét elején a Hold a rokon vízjegyben, a Skorpióban jár: hétfőn előbb a Vénusz, aztán a Merkúr mellett halad el, és szerdán hajnalban lép tovább. Csütörtökön Teréz napja van, amelyet a Magyar Néprajz szerint a Bánátban és a Bácskában asszonyi dologtiltó napként tartottak számon: ezen a napon nem moshattak, és kenyeret sem süthettek. Az asztrológiai hagyomány a Rákot, a Skorpiót és a Halakat a víz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Halak számára a hét eleje, amíg a Hold vízjegyben jár, az érzelmi hangsúlyé, a hét további része pedig a külső feladatoké.
Tovább a jegyekhez és az égi naptárhoz
A tizenkét jegy állandó oldala a dátumhatárokat, a hagyomány rendszerét és a jegyhez tartozó csillagképet írja le: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. A múlt heti Mérleg-újholdat a 41. hét horoszkópja írja le, a vasárnapi első negyed utáni esték holdjának követéséhez pedig a holdnaptár olvasásáról szóló útmutató ad fogódzót.
