A hét égi eseményei
Az időpontok budapesti idő szerint, közép-európai téli időben értendők, vagyis egy órával a világidő után. A holdfázisok időpontja az Egyesült Államok Haditengerészeti Csillagvizsgálójának (USNO) adata, a jegyváltásokat, az együttállásokat és a bolygók helyzetét a NASA JPL Horizons efemeridájából számoltuk, percenkénti mintavétellel, a tropikus állatöv ekliptikai hosszúságai alapján; a kelési időket és a látóhatár fölötti magasságokat ugyanebből a rendszerből, Budapestre (é. sz. 47,50°, k. h. 19,04°) számolt, tízperces lépésű topocentrikus adatokból vettük. Az együttállás itt azt jelenti, hogy két égitest ekliptikai hosszúsága megegyezik; az égen ettől még fokokra lehetnek egymástól.
| Időpont |
Esemény |
| nov. 16., hétfő, 7:24 |
A Mars és a Jupiter együttállása az Oroszlán 25. fokán |
| nov. 17., kedd, 12:48 |
Első negyed a Vízöntő 25. fokán |
| nov. 17., kedd, 22:20 |
A Hold a Halakba lép |
| nov. 18., szerda, 0:45 |
A Leonidák csomóponti maximuma (IMO) |
| nov. 20., péntek, 6:53 |
A Hold a Kosba lép |
| nov. 20., péntek, 10:03 |
A Hold a Kos 1. fokán elhalad a Neptunusz mellett |
| nov. 20., péntek, 21:45 |
A Hold a Kos 8. fokán elhalad a Szaturnusz mellett |
| nov. 21., szombat, 0–1 óra |
A Merkúr legnagyobb nyugati kitérése, 19,6 fok |
| nov. 22., vasárnap, 8:24 |
A Nap a Nyilasba lép |
| nov. 22., vasárnap, 11:10 |
A Hold a Bikába lép |
Az első negyed az USNO szerint november 17-én 11:48 UT-kor, budapesti idő szerint 12:48-kor következik be; a JPL Horizons a Hold és a Nap 90 fokos hosszúságkülönbségét ugyanerre a percre adja. A Hold ekkor a Vízöntő 25. fokán, szinte pontosan az ekliptikán jár. A növekvő Hold egész héten az esti égen látszik: hétfőn 17 órakor 42 százalékban megvilágítva 25 fokkal áll a déli égen, és 22:07-kor nyugszik; vasárnap ugyanekkor már 95 százalékban megvilágítva 26 fokkal a keleti égen; 14:15-kor kel, és egész éjszaka az égen marad. A telihold november 24-én 15:53-kor következik. Hogy a holdnaptár kelési és megvilágítottsági adatait hogyan érdemes olvasni, azt a holdnaptár olvasásáról szóló útmutatónk mutatja be.
Hétfő hajnal: Mars és Jupiter egy fokra
A Mars és a Jupiter heteken át közeledett egymáshoz az Oroszlánban, és hétfőn reggel 7:24-kor ekliptikai hosszúságuk megegyezik, az Oroszlán 25. fokán. A Mars ekkor mintegy 1,2 fokkal északabbra halad el a Jupiter mellett. A legjobb megfigyelési időpont hajnali hat óra körül van, a polgári szürkület 6:16-os kezdete előtt: Budapestről a két bolygó ekkor közel 57 fokkal, magasan a déli égen áll, 1,2 fokra egymástól, ami nagyjából a telihold átmérőjének két és félszerese. A Jupiter −2,1 magnitúdóval a fényesebb, a Mars +0,7 magnitúdóval halványabb és vöröses. Mindkettő este 22:45 körül kel. A következő hajnalokon a Mars gyorsabban halad tovább, a távolság szerdán 1,4, pénteken 1,9, vasárnap 2,5 fokra nő. A hónap további látnivalóit a novemberi égboltról szóló összefoglalónk sorolja fel.
A Merkúr legjobb hajnali hete
A Merkúr november 4-én a Nap és a Föld közé ért, 13-án befejezte hátráló szakaszát, és most a Naptól nyugatra, a hajnali égen jár. A JPL Horizons óránkénti számítása szerint a Naptól mért szögtávolsága november 21-én éjfél és hajnali egy óra között a legnagyobb, 19,6 fok. A kitérés hétfőn 18,2, szerdától vasárnapig 19 fok fölött van, ezért a láthatóság a héten alig változik: a bolygó 5 óra körül kel, reggel hatkor mintegy 8 fokkal áll a kelet-délkeleti látóhatár fölött, fényessége −0,1 és −0,5 magnitúdó között nő. Kereséséhez a Vénusz a jó támpont: a −4,8 magnitúdós bolygó 4 óra körül kel, és reggel hatkor 17–20 fokkal, a Merkúrtól 13–16 fokkal jobbra fent ragyog. A Merkúrhoz szabad, alacsony keleti látóhatár kell. Hogy a bolygók látszólagos hátrálása és megállása mit jelent, azt a retrográd mozgásról szóló magyarázatunk írja le.
A Leonidák és a péntek esti Szaturnusz
A Nemzetközi Meteorszervezet (IMO) 2026-os meteorrajnaptára szerint a Leonidák november 6. és 30. között aktívak, csomóponti maximumuk november 17-én 23:45 UT-kor, budapesti idő szerint szerdán 0:45-kor várható, mintegy 15-ös zenitális óránkénti rátával (ZHR). A naptár több modellszámítást is idéz, amelyek a november 17. és 19. közötti napokra a 55P/Tempel–Tuttle-üstökös régebbi porfelhőivel való gyenge találkozásokat adnak, de egyik sem ígér kitörést. A raj radiánsa az Oroszlán csillagképben van, Budapestről este 22 óra körül kel, és hajnalig egyre magasabbra emelkedik. A Hold kedd este 23:16-kor lenyugszik, így a maximum utáni órák sötétek. A 15-ös ráta ideális, sötét égre és zenitben álló radiánsra vonatkozik, a valóságban ennél kevesebb meteor látszik. A megfigyelés menetét a hullócsillagokról szóló útmutatónk írja le.
Pénteken a Hold előbb, 10:03-kor a Neptunusz, majd 21:45-kor a Szaturnusz mellett vonul el a Kosban. A Szaturnusz-találkozás az esti égen is látszik: Budapestről este 19 és 21 óra között a 81 százalékban megvilágított Hold mintegy 5,5 fokkal áll a +0,6 magnitúdós Szaturnusz fölött, magasan a déli égen. A Neptunusz szabad szemmel nem látható.
A Nap a Nyilas jegyében, a Mérleg csillagképben
A Nap vasárnap reggel 8:24-kor lép a Skorpió jegyéből a Nyilasba, a JPL Horizons szerint a csillagok között azonban a hét minden napján a Mérleg csillagképben jár, és csak november 24-re lép át a Skorpió csillagképbe. A jegy és a csillagkép közti eltérés okát a csillagjegy és csillagkép különbségéről szóló írásunk magyarázza. Budapesten a Nap hétfőn 6:49-kor kel és 16:06-kor nyugszik, vasárnap 6:58-kor kel és 16:00-kor nyugszik; a nappal a héten mintegy negyedórával rövidül. Hogy a legkorábbi napnyugta miért nem a legrövidebb napra esik, azt a legkorábbi napnyugtáról szóló cikkünk számolja végig.
A Mars az Oroszlán 25. fokától a 28. fokig, a Jupiter a 25. foktól a 26. fokig jut, egyenesen halad a Vénusz is a Mérleg 22. és 24. foka között, a Merkúr a Skorpió 5. és 11. foka között és a Plútó a Vízöntő 3. fokán. Három lassú bolygó hátrál, de alig mozdul: a Szaturnusz a Kos 8. fokán, a Neptunusz a Kos 1. fokán, az Uránusz az Ikrek 3. és 4. foka között.
A következő hetek eseményei, a dátumokat az óránkénti mintavételből, a kiemelt időpontokat percenkénti számításból adjuk meg: november 24-én 15:53-kor telihold, november 25-én 23:42-kor az Uránusz szembenállása a Nappal, november 26-án a Mars a Szűzbe lép. December 4-én a Vénusz visszatér a Skorpióba, december 6-án a Merkúr a Nyilasba lép, a Szaturnusz december 11-én, a Neptunusz december 12-én fordul egyenesbe, a Jupiter december 13-án hátrálóba. Az IMO szerint a Geminidák maximuma december 14-re esik. A téli holdfázisokat a 2026–2027 téli holdfázistábla, az év teliholdjait a 2026-os teliholdnaptár sorolja fel.
Jeles napok és névnapok
A hét névnapjai a magyar névnaptár szerint, naponként az első helyen álló névvel: hétfőn Ödön, kedden Hortenzia, szerdán Jenő, csütörtökön Erzsébet, pénteken Jolán, szombaton Olivér, vasárnap Cecília. Több napon más nevek is ünnepelnek, hétfőn például Margit, kedden Gergő és Dénes, szerdán Noé, pénteken Zsolt, vasárnap Filemon. Hogy honnan jönnek a névnaptár nevei, azt a névnapok eredetéről szóló cikk, hogy egy névnek miért lehet több névnapja, azt a több névnapról szóló írásunk írja le.
Csütörtökön, november 19-én Erzsébet napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben Sárospatakon született, II. András király lánya volt, négyévesen vitték Türingiába, és 1231. november 17-én halt meg Marburgban; IX. Gergely pápa 1235 pünkösdjén avatta szentté, napja november 19., temetése napja. A régi magyar egyház pirosbetűs ünnepként ülte meg, de Mária Terézia kérésére a pápa 1754-ben megengedte, hogy a hívek mise után dolgozhassanak, és a nap hamarosan köznappá vált. A lexikon szerint népi kultuszáról keveset tudunk, a népi kalendáriumban viszont napja a tél vagy a karácsony „rámutatónapja”. A Magyar Néprajz szerint az Erzsébet a leggyakoribb női nevek közé tartozik, ezért az egyik legkedveltebb névünnep; Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben, talán a pünkösdi rózsa és a legenda rózsacsodája miatt. Ha Erzsébet-napon havazott, azt mondták: „Erzsébet megrázta a pendelyét”, Debrecenben pedig így tartották: „Erzsébet, Katalin havat szokott adni, / A bitang marhákat jászolhoz kötözni.”
Szombaton, november 21-én Mária bemutatásának ünnepe van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a dátum abból a hagyományból ered, hogy az újszülött Máriát hetven nappal a szeptember 8-i születése után mutatták be a templomban; az ünnepet Bizáncból vette át a nyugati egyház, Magyarországon a Pray-kódex már 1200 körül ünnepli, az Érdy-kódex „Asszonyunk Máriának templomba jelentése” néven említi. Nagyszombat népe fogadalmi ünnepként ülte meg, böjttel és virrasztással.
Vasárnap, november 22-én Cecília napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Cecília 3. századi római vértanú, a 15. század óta a zenészek, a hangszerkészítők és az egyházi zene védőszentje, mert zsolozsmájában az áll, hogy hangszerek zenéje közben egyedül az Úrnak énekelt. A magyar néphagyományban alakja a holdfoltok magyarázatában él: „a holdban Szent Dávid hegedül, Cicelle meg táncol.” Ezt a képet a lexikon szerint a nyelvterület középső részén, a Mátyusföldtől a Csallóközön, Hont, Nógrád, Heves és Pest vármegyén át Torontálig ismerték. Népi tiszteletére egyetlen adat van, a szatmári Kaplonyból, ahol a rézfúvós zenekar Cecília-napi mulatságon választotta meg a bandabírót és a karmestert. Vasárnap este a csaknem telt Hold kel a keleti égen, így a holdfoltok, amelyekben a hagyomány Dávidot és Cicellét látta, szabad szemmel is jól kivehetők. Ugyanez a vasárnap Krisztus Király vasárnapja: a lexikon szerint XI. Pius pápa 1925-ben rendelte el az ünnepet, és 1969 óta az egyházi év utolsó vasárnapján tartják. 2026-ban advent első vasárnapja november 29-re esik, így az egyházi év utolsó vasárnapja november 22. Hogy mitől lesz egy nap jeles nap, és hány réteg rakódik egy naptári napra, arról a jeles napokról szóló írásunk szól.
A tizenkét jegy a héten
Jegyenként egy bekezdés, mindegyik ugyanabban a sorrendben: először a számított égi tény, aztán a hagyomány, végül az, ahogyan szokás olvasni.
Kos
Égi tény: a Hold pénteken 6:53-kor lép a Kosba, és vasárnap 11:10-ig marad; pénteken 10:03-kor a jegy 1. fokán a Neptunusz, 21:45-kor a 8. fokán a Szaturnusz mellett halad el. Budapestről péntek este a 81 százalékban megvilágított Hold mintegy 5,5 fokkal a +0,6 magnitúdós Szaturnusz fölött látszik, este 19 és 21 óra között magasan a déli égen. A Kos hagyományos uralkodója, a Mars hétfőn 7:24-kor az Oroszlán 25. fokán együtt áll a Jupiterrel, a hét többi hajnalán pedig lassan eltávolodik tőle. Az asztrológiai hagyomány a Kost a Mars saját jegyeként, a Szaturnuszt benne „esésben” tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Kos számára a hét vége, a Hold jegybeli napjai, a saját ritmus visszatérése, a Szaturnusszal való péntek esti találkozás pedig a klasszikus értelmezésben a lendület és a korlát egyeztetése, a hétfői Mars–Jupiter-együttállás után.
Bika
Égi tény: a Bika hagyományos uralkodója, a Vénusz múlt szombat óta ismét egyenesen halad a Mérlegben, a hét során a 22. foktól a 24. fokig. Hajnalban a kelet-délkeleti ég legfényesebb pontja, −4,8 és −4,9 magnitúdóval; hétfőn 4:07-kor, vasárnap már 3:46-kor kel, reggel hatkor 17–20 fokkal áll a látóhatár fölött. A Hold vasárnap 11:10-kor lép a Bikába, és este, 95 százalékban megvilágítva, már 17 órakor 26 fokkal áll a keleti égen; két nappal később, november 24-én telihold lesz. A Bikával szemközti Skorpiót a Nap vasárnap reggel hagyja el. Az asztrológiai hagyomány a Bikát és a Mérleget a Vénusz két saját jegyeként, a Bikát a Hold felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bika számára a vasárnap, amikor a csaknem telt Hold a jegybe ér, a hét csendes csúcspontja, az egyenesen haladó uralkodó pedig a klasszikus értelmezésben a megszokott dolgok újbóli gördülékenységét jelzi.
Ikrek
Égi tény: az Ikrek hagyományos uralkodója, a Merkúr egyenesen halad a Skorpióban, az 5. foktól a 11. fokig, és ez a hét a hajnali láthatóságának legjobb hete: a JPL Horizons szerint szombatra virradó éjjel éri el legnagyobb nyugati kitérését, 19,6 fokra a Naptól. Budapestről reggel hatkor egész héten mintegy 8 fokkal áll a kelet-délkeleti látóhatár fölött, −0,1 és −0,5 magnitúdó közötti fénnyel, 5 óra körül kel, és a fényes Vénusztól 13–16 fokkal balra lent kereshető. Az Ikrekben a hátráló Uránusz áll a 3. és a 4. fok között; november 25-én 23:42-kor kerül szembenállásba a Nappal. A szemközti Nyilasba a Nap vasárnap 8:24-kor lép. Az asztrológiai hagyomány a Merkúrt az Ikrek és a Szűz uralkodójaként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Ikrek számára a hét a tisztánlátás ideje, ahogy az uralkodó is a legjobban látszik, a szemközti jegybe érkező Nap pedig a klasszikus értelmezésben a társak és a partnerek felé fordítja a figyelmet.
Rák
Égi tény: a Rák uralkodója, a Hold kedden 12:48-kor a Vízöntő 25. fokán első negyedbe ér, este 22:20-kor a Halakba, pénteken 6:53-kor a Kosba, vasárnap 11:10-kor a Bikába lép. Az esti égen végig látszik: 17 órakor hétfőn 42, vasárnap 95 százalékban megvilágítva, és egyre később nyugszik, hétfőn 22:07-kor, a szombatról vasárnapra virradó éjjel már 4:11-kor. A Hold kedd késő estétől péntek reggelig a rokon vízjegyben, a Halakban jár. Vasárnap Cecília napja van: a Magyar Katolikus Lexikon szerint Cecília alakja a magyar néphagyományban a holdfoltok magyarázatában él, „a holdban Szent Dávid hegedül, Cicelle meg táncol”, és ez a kép a nyelvterület középső részén, a Mátyusföldtől Torontálig volt ismert. Az asztrológiai hagyomány a Rákot a Hold saját jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Rák számára a növekvő Hold hete a gyarapodásé: a klasszikus értelmezés az első negyedet döntési pontnak, a Hold vízjegybeli napjait pedig az érzések felerősödésének tartja.
Oroszlán
Égi tény: a hét az Oroszlánban kezdődik: hétfőn reggel 7:24-kor a Mars és a Jupiter a jegy 25. fokán együtt áll, a Mars mintegy 1,2 fokkal északabbra. Budapestről hétfő reggel hatkor 1,2 fokra látszanak egymástól, közel 57 fokkal a déli látóhatár fölött; a −2,1 magnitúdós Jupiter a fényesebb, a +0,7 magnitúdós Mars a vöröses. A hét végére a Mars a jegy 28. fokáig jut, és 2,5 fokra eltávolodik. Az Oroszlán csillagképből sugároznak a Leonidák is, amelyek az IMO szerint szerdára virradó éjjel tetőznek. A jegy uralkodója, a Nap vasárnap 8:24-kor a rokon tűzjegybe, a Nyilasba lép. Az asztrológiai hagyomány a Napot az Oroszlán uralkodójaként, a Jupitert a szerencse, a Marsot a tett bolygójaként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Oroszlán számára a hétfő, a két bolygó találkozása a jegyben, a hét legerősebb pillanata: a klasszikus értelmezés ilyenkor a bátorság és a nagyvonalúság egyesülését, a hét további részében pedig a kapott lendület elosztását látja.
Szűz
Égi tény: a Szűz hagyományos uralkodója, a Merkúr a Skorpióban egyenesen halad, és a hét végén éri el legnagyobb nyugati kitérését a Naptól, 19,6 fokot; ezért ezen a héten látszik a legjobban a hajnali égen. A JPL Horizons óránkénti számítása szerint a Mars november 26-án lép a Szűzbe, ahol január 10-én hátrálóba fordul. A Hold péntek reggelig a szemközti Halakban jár. Szombaton Mária bemutatásának ünnepe van; a Magyar Katolikus Lexikon szerint az ünnep dátumát az a hagyomány adja, hogy a gyermek Máriát hetven nappal a szeptember 8-i születése után mutatták be a templomban, és Magyarországon a Pray-kódex már 1200 körül ünnepli. Az asztrológiai hagyomány a Merkúrt a Szűz uralkodójaként és felmagasztalásának jegyeként tartja számon, a Szüzet a föld elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Szűz számára a hét a tisztán látott részleteké, ahogy az uralkodó is a legmesszebb jár a Naptól, a szemközti Hold pedig a klasszikus értelmezésben a másokra figyelés napjait hozza.
Mérleg
Égi tény: a Mérleg hagyományos uralkodója, a Vénusz a jegyben egyenesen halad, a 22. foktól a 24. fokig, és hajnalonként egyre korábban kel. A Nap vasárnap a tropikus állatöv szerint a Nyilasba lép, a JPL Horizons szerint a csillagok között azonban egész héten a Mérleg csillagképben jár, és csak november 24-re ér át a Skorpió csillagképbe. A Hold pénteken a szemközti Kosban elhalad a Szaturnusz mellett. Az asztrológiai hagyomány a Mérleget a Vénusz saját jegyeként és a Szaturnusz felmagasztalásának jegyeként tartja számon, a Kost pedig a Mérleg szemközti jegyeként, ahol a Szaturnusz esésben áll. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Mérleg számára a hét a visszanyert egyensúlyé: a klasszikus értelmezés az egyenesen haladó uralkodót a megállapodások újbóli működésének, a szemközti jegyben látható Hold–Szaturnusz-találkozást pedig a partnerek felől érkező keretek és kötelezettségek jelzésének olvassa.
Skorpió
Égi tény: a Nap a hét első hat napján még a Skorpióban halad, a 23. foktól a jegy végéig, és vasárnap reggel 8:24-kor átlép a Nyilasba; a csillagok között közben a Mérleg csillagképben jár. A jegyben a Merkúr egyenesen halad az 5. foktól a 11. fokig, és szombatra virradó éjjel éri el legnagyobb nyugati kitérését. A Skorpió modern uralkodója, a Plútó a Vízöntő 3. fokán halad egyenesen; hagyományos uralkodója, a Mars hétfőn reggel az Oroszlánban együtt áll a Jupiterrel. A Hold kedd késő estétől péntek reggelig a rokon vízjegyben, a Halakban jár. Az asztrológiai hagyomány a Skorpiót a Mars saját jegyeként és a víz elemének állandó jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Skorpió számára a hét a saját időszak lezárása: a klasszikus értelmezés a jegy utolsó napjait a számvetés idejének, a hajnalban jól látható Merkúrt pedig a befelé fordulásból visszatérő gondolatok jelének tartja.
Nyilas
Égi tény: a Nap vasárnap reggel 8:24-kor lép a Nyilasba, a JPL Horizons percenkénti számítása szerint; ezzel kezdődik a jegy időszaka, amely a tropikus állatöv szerint december 21-ig tart. A Nyilas hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlán 26. fokán halad egyenesen, hétfőn reggel a Mars áll vele együtt, december 13-án pedig hátrálóba fordul. Vasárnap Krisztus Király vasárnapja is van: a Magyar Katolikus Lexikon szerint az ünnepet XI. Pius pápa rendelte el 1925-ben, és 1969 óta az egyházi év utolsó vasárnapján tartják; 2026-ban ez november 22., mert advent első vasárnapja november 29-re esik. Az asztrológiai hagyomány a Nyilast, az íjas kentaurt, a Jupiter saját jegyeként és a tűz elemének változékony jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Nyilas számára a vasárnap kettős küszöb, a saját időszak és egy naptári év vége egyszerre: a klasszikus értelmezés a hétfői Mars–Jupiter-együttállást a nagy tervek felé tartó erő jeleként olvassa.
Bak
Égi tény: a Bak hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kos 8. fokán hátrál; a JPL Horizons óránkénti számítása szerint december 11-én fordul egyenesbe. Pénteken 21:45-kor a Hold elhalad mellette, és Budapestről este 5,5 fokkal a bolygó fölött látszik. A Hold a héten nem jár a Bakban. Csütörtökön Erzsébet napja van: a Magyar Katolikus Lexikon szerint a Sárospatakon született Árpád-házi Szent Erzsébet 1231. november 17-én halt meg Marburgban, napját november 19-én, temetése napján tartják, és a népi kalendáriumban a tél vagy a karácsony „rámutatónapja”. A Magyar Néprajz szerint ha Erzsébet-napon havazott, azt mondták: „Erzsébet megrázta a pendelyét”, Debrecenben pedig így tartották: „Erzsébet, Katalin havat szokott adni.” Az asztrológiai hagyomány a Bakot a Szaturnusz saját jegyeként és a tél kezdetének jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bak számára a hét a tél felé fordulásé, ahogy a régi kalendárium is Erzsébettől várta a hó jelét: a klasszikus értelmezés a hátráló uralkodót a felkészülés és a tartalékolás idejének olvassa.
Vízöntő
Égi tény: a hét a Vízöntőben kezdődik a Hold számára: kedden 12:48-kor a jegy 25. fokán első negyedbe ér, és este 22:20-kor lép tovább a Halakba. Budapestről kedd este 17 órakor 28 fokkal áll a déli égen, félig megvilágítva. A jegyben a Plútó a 3. fokon halad egyenesen. A Vízöntő modern uralkodója, az Uránusz az Ikrekben hátrál, és november 25-én 23:42-kor kerül szembenállásba a Nappal: ekkor jár a Földhöz legközelebb és van egész éjszaka az égen. Hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kosban hátrál, és pénteken a Hold elhalad mellette. Az asztrológiai hagyomány a Vízöntőt a Szaturnusz második saját jegyeként, a modern asztrológia az Uránusz jegyeként tartja számon, a levegő elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Vízöntő számára a hét eleje, az első negyed a jegyben, a döntés pillanata, a közelgő Uránusz-szembenállás pedig a modern értelmezésben a régi minták felülvizsgálatát hozza előtérbe.
Halak
Égi tény: a Hold kedden 22:20-kor lép a Halakba, és péntek reggel 6:53-ig marad; ezek az esték a növekvő, félholdból domború Hold estéi, szerdán 17 órakor 62, csütörtökön 71 százalékban megvilágítva. A Halak modern uralkodója, a Neptunusz a Kos 1. fokán hátrál, december 12-én fordul egyenesbe, és pénteken 10:03-kor a Hold elhalad mellette. Hagyományos uralkodója, a Jupiter hétfőn reggel az Oroszlánban együtt áll a Marssal. A Leonidák szerdára virradó maximuma idején a Hold a Halakban jár, de már 23:16-kor lenyugszik, így a hajnali órák sötétek maradnak. Az asztrológiai hagyomány a Halakat a Jupiter második saját jegyeként és a víz elemének változékony jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Halak számára a hét közepe, a Hold jegybeli napjai, az érzékenység és a képzelet ideje, a hétfői Jupiter–Mars-találkozás pedig a klasszikus értelmezésben a nagyvonalú tervekhez adott lendület.
Tovább a jegyekhez és az égi naptárhoz
A tizenkét jegy állandó oldala a dátumhatárokat, a hagyomány rendszerét és a jegyhez tartozó csillagképet írja le: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. A vasárnap kezdődő Nyilas-időszak hátterét a Nyilas csillagjegyről szóló oldal írja le, a Leonidák éjszakájára a hullócsillagokról szóló útmutató ad megfigyelési menetet, a hónap hátralévő eseményeit pedig a novemberi égboltról szóló összefoglaló gyűjti össze.
