A hét égi eseményei
Az időpontok budapesti idő szerint értendők, és a hét vasárnapján időszámítást váltanak. A 39/1996. Korm. rendelet szerint az órákat október utolsó vasárnapján, idén október 25-én hajnali 3 órakor 2 órára állítják vissza, ezért vasárnap 3 óráig minden időpont közép-európai nyári időben, onnantól téli időben szerepel. Hogy az átállítás után mikor delel valójában a Nap Budapesten, azt az óraátállításról szóló cikkünk számolja ki. A jegyváltásokat, az együttállásokat, a Merkúr megállását és a bolygók helyzetét a NASA JPL Horizons efemeridájából számoltuk, percenkénti mintavétellel, a tropikus állatöv ekliptikai hosszúságai alapján; a holdfázisok időpontja az Egyesült Államok Haditengerészeti Csillagvizsgálójának (USNO) adata. Az együttállás itt azt jelenti, hogy két égitest ekliptikai hosszúsága megegyezik. A Hold a héten mindhárom találkozásakor északabbra halad a bolygónál: a Plútótól mintegy 2, a Neptunusztól 4, a Szaturnusztól 6 fokra, így az égen nem fedik egymást.
| Időpont |
Esemény |
| okt. 19., hétfő, 3:40 |
A Hold a Bakból a Vízöntőbe lép |
| okt. 19., hétfő, 9:50 |
A Hold a Vízöntő 3. fokán elhalad a Plútó mellett |
| okt. 21., szerda, 14:36 |
A Hold a Halakba lép |
| okt. 23., péntek, 11:38 |
A Nap a Mérlegből a Skorpióba lép |
| okt. 23., péntek, 21:54 |
A Hold a Kosba lép |
| okt. 24., szombat, 1:55 |
A Hold a Kos 2. fokán elhalad a hátráló Neptunusz mellett |
| okt. 24., szombat, 5:45 |
A Vénusz alsó együttállásban a Nappal, a Skorpió 0. fokán |
| okt. 24., szombat, 9 óra körül |
A Merkúr a Skorpió 20. fokán megáll, és hátrálóba fordul |
| okt. 24., szombat, 15:06 |
A Hold a Kos 9. fokán elhalad a hátráló Szaturnusz mellett |
| okt. 25., vasárnap, 3:00 |
Vége a nyári időszámításnak, az órák 2:00-ra ugranak vissza |
| okt. 25., vasárnap, 10:10 (téli idő) |
A hátráló Vénusz a Skorpióból visszalép a Mérlegbe |
Alsó együttállásnál a Vénusz a Föld és a Nap közé ér; a JPL Horizons szerint ekkor mintegy 6,5 fokkal halad el a Nap alatt, így ilyenkor a Nap közelsége miatt nem látható. A szombati együttállás a Vénusz október 3-án kezdődött hátráló szakaszának közepe: a bolygó az óránkénti számítás szerint november 14-én, a Mérleg 22. fokán fordul újra egyenesbe. A Merkúr megállását percenkénti mintavételből számoltuk, de mivel a bolygó ekliptikai hosszúsága szombaton reggel 9:01 és 9:25 között százezred foknál kevesebbet változik, az időpontot „körül” alakban adjuk meg; a hátráló szakasz november 13-ig tart. Hogy mit jelent csillagászatilag a megállás és a hátráló mozgás, azt a retrográd mozgásról szóló magyarázatunk írja le.
A Nap pénteken délelőttig a Mérleg utolsó fokain halad, aztán a Skorpió 2. fokáig jut. A Mars az Oroszlán 11. fokától a 15. fokig, a Jupiter ugyanebben a jegyben a 22. foktól a 23. fokig halad, mindkettő egyenes irányban. A Merkúr a hét elején még előre halad a Skorpió 19. fokáról a 20. fokig, a Vénusz a Skorpió 3. fokáról hátrál vissza a Mérleg 29. fokáig. Hátráló a Szaturnusz és a Neptunusz a Kosban, az Uránusz az Ikrekben, szombattól pedig a Merkúr is; a Plútó a Vízöntő 3. fokán már egyenesen halad.
A hét után következő események: a Hold hétfőn 0:35-kor a Bikába lép, és az USNO szerint október 26-án 4:12 UT-kor, vagyis budapesti téli idő szerint hajnali 5:12-kor telihold lesz; a JPL Horizons ugyanezt a percet adja, a Bika 2. fokán. November 1-jén este utolsó negyed következik. Az órás számítás szerint november 4-én a Merkúr alsó együttállásba kerül a Nappal. Az őszi hónapok összes holdfázisát a 2026 őszi holdfázistábla, az év teliholdjait a 2026-os teliholdnaptár sorolja fel.
Jeles napok és névnapok
A hét névnapjai a magyar névnaptár szerint: hétfőn Nándor, kedden Vendel, szerdán Orsolya, csütörtökön Előd, pénteken Gyöngyvér, szombaton Salamon, vasárnap Blanka. Hogy honnan jönnek a névnaptár nevei és dátumai, azt a névnapok eredetéről szóló cikk írja le.
Kedden, október 20-án Vendel napja van. A Magyar Néprajz szerint a jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt: szobrain pásztoröltözetben áll, lábánál kutyával és báránnyal, és ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték; ezen a napon nem fogták be a jószágot, és vásárra sem hajtották. A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt, Nagykátán úgy mondták: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A Magyar Katolikus Lexikon szerint Vendel a legenda szerint ír királyfi volt, aki lemondott rangjáról, és Trier környékén remeteként, pásztorkodásból élt; a lexikon a jászsági szobrok közül az 1832-ben állított jászárokszállásit emeli ki, amely Vendelt magyar juhászként, szűrben és juhászkalapban ábrázolja.
Szerdán, október 21-én Orsolya napja van. A Magyar Néprajz szerint ez a nap a téli időjárás jelzője volt: amilyen idő van ilyenkor, olyan lesz a tél, a hajdúböszörményi pásztorok pedig úgy tartották, hogy ha Orsolya-napkor szép az idő, karácsonyig meg is marad. Szlavóniában ekkor takarították be a káposztát, a Somló vidékén és a Balaton mentén ekkor kezdték a szüretet. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Orsolya legendájában tizenegyezer szűz társ szerepel, a lexikon szerint azonban a társnők számáról a korai források nem tudnak, a 8. századiak tizenegyet említenek, a tizenegyezer pedig valószínűleg a „11 M”, azaz tizenegy vértanú rövidítés téves, „tizenegyezer” olvasatából született.
Pénteken, október 23-án nemzeti ünnep van: az Alaptörvény J) cikke szerint az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére, a munka törvénykönyve szerint pedig munkaszüneti nap. Vasárnap, október 25-én hajnalban az órák átállításával véget ér a nyári időszámítás. Az október többi jeles napját, Teréztől Simon-Júdásig, az októberi jeles napokról szóló összefoglaló gyűjti egybe; hogy mitől lesz egy nap jeles nap, arról a jeles napokról szóló írásunk szól.
A tizenkét jegy a héten
Jegyenként egy bekezdés, mindegyik ugyanabban a sorrendben: először a számított égi tény, aztán a hagyomány, végül az, ahogyan szokás olvasni. A vasárnap 3 óra utáni időpontok téli idő szerint értendők.
Kos
Égi tény: a hét második felében a Hold a Kosban jár: pénteken 21:54-kor lép a jegybe, és a hét végéig ott halad. Szombaton hajnali 1:55-kor a Kos 2. fokán a hátráló Neptunusz, délután 15:06-kor a Kos 9. fokán a szintén hátráló Szaturnusz mellett vonul el, mindkettőtől néhány fokkal északabbra. A jegy hagyományos uralkodója, a Mars az Oroszlánban halad egyenesen, a 11. foktól a 15. fokig. Az asztrológiai hagyomány a Kost a Mars saját jegyeként, a Szaturnuszt benne „esésben” tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Kos számára a hétvége, a Hold jegybeli napjai, az érzelmi hangsúlyé; a hátráló Szaturnusszal való találkozást a klasszikus értelmezés a régi kötelezettségek számbavételeként olvassa, a tűzjegyben haladó Marsot pedig a lendület forrásaként.
Bika
Égi tény: a Bika hagyományos uralkodója, a Vénusz a héten két fordulón megy át: szombaton hajnalban, 5:45-kor a Skorpió legelején alsó együttállásba kerül a Nappal, vagyis a Föld és a Nap közé ér, vasárnap 10:10-kor pedig hátrálva visszalép a Mérlegbe. A Nap pénteken 11:38-kor a Bikával szemközti Skorpióba lép. A Hold a héten nem jár a Bikában: csak hétfőn 0:35-kor lép be, és hajnali 5:12-kor ott éri el a teliholdat. Az asztrológiai hagyomány a Vénuszt a Skorpióban „száműzetésben”, a Mérlegben a saját jegyében tartja számon, a Holdat pedig a Bikában felmagasztaltnak. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bika számára a hét az uralkodó hazatérése: a klasszikus értelmezés az alsó együttállást egy ciklus fordulópontjaként, a jegybe érkező teliholdat a hét utáni csúcspontként olvassa.
Ikrek
Égi tény: az Ikrek hagyományos uralkodója, a Merkúr a héten a Skorpióban lassul le: a 19. fokról a 20. fokig jut, szombaton reggel 9 óra körül a Skorpió 20. fokán megáll, és hátrálóba fordul. A hét elején, hétfő hajnali 3:40-től szerda 14:36-ig a Hold a rokon levegőjegyben, a Vízöntőben jár. Az Ikrek 4–5. fokán továbbra is hátrál az Uránusz. Az asztrológiai hagyomány a Merkúrt az Ikrek és a Szűz uralkodójaként tartja számon, az Ikreket, a Mérleget és a Vízöntőt pedig a levegő elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Ikrek számára a szombati megállás egy nagyjából háromhetes visszatekintő szakasz kezdete: a klasszikus értelmezés ilyenkor a megkezdett ügyek újraolvasására, a félbehagyott levelek és tervek átnézésére teszi a hangsúlyt.
Rák
Égi tény: a Rák uralkodója, a Hold egész héten növekvő, egyre teltebb korongként halad: hétfő hajnali 3:40-kor a Vízöntőbe, szerdán 14:36-kor a Halakba, pénteken 21:54-kor a Kosba lép. Útközben hétfőn 9:50-kor a Plútó, szombaton hajnalban a Neptunusz, délután a Szaturnusz mellett vonul el. Holdfázis a héten nincs: a telihold a hét után, hétfőn hajnali 5:12-kor következik, a Bika 2. fokán. Az asztrológiai hagyomány szerint a Rák a Hold saját jegye, a Bika a felmagasztalásáé, a Halak pedig a Rákkal rokon vízjegy. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Rák számára a hét közepe, amikor a Hold a Halakban jár, a legmeghittebb szakasz, a hét egésze pedig a klasszikus értelmezésben a telihold felé tartó gyarapodás ideje.
Oroszlán
Égi tény: az Oroszlánban két bolygó halad egyenesen: a Mars a 11. foktól a 15. fokig, a Jupiter a 22. foktól a 23. fokig. A jegy hagyományos uralkodója, a Nap pénteken 11:38-kor elhagyja a Mérleget, és a Skorpióba lép, amely az Oroszlántól három jegynyire esik. A Hold péntek késő estétől a hét végéig a rokon tűzjegyben, a Kosban jár. Az asztrológiai hagyomány a Napot a Mérlegben „esésben” tartja számon, a három jegynyi, kilencven fokos távolságot pedig négyszögfénynek nevezi. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Oroszlán számára a pénteki jegyváltás az uralkodó égitest kilépése egy számára idegen jegyből, a hétvégén tűzjegyben járó Hold pedig a klasszikus értelmezésben a jegyben álló Mars és Jupiter hangsúlyát erősíti.
Szűz
Égi tény: a Szűz hagyományos uralkodója, a Merkúr szombaton reggel 9 óra körül a Skorpió 20. fokán megáll, és hátrálni kezd. A Hold szerda délutántól péntek estig a szemközti Halakban jár. A hét keddje Vendel napja: a Magyar Néprajz szerint a jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt, és ezen a napon nem fogták be a jószágot, vásárra sem hajtották. Az asztrológiai hagyomány a Szüzet a Merkúr saját és egyben felmagasztalási jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Szűz számára a hét a megszokott rend átnézéséé: a klasszikus értelmezés a hátrálóba forduló uralkodót a gyakorlati ügyek újraellenőrzéseként, a szemközti jegyben járó Holdat pedig a mások felé fordulásként olvassa.
Mérleg
Égi tény: a Nap pénteken 11:38-kor a Mérleg utolsó fokáról a Skorpióba lép. A Mérleg hagyományos uralkodója, a Vénusz szombaton hajnalban, 5:45-kor alsó együttállásba kerül a Nappal, a JPL Horizons szerint 6,5 fokkal a Nap alatt elhaladva, vasárnap 10:10-kor pedig hátrálva visszalép a Mérleg 29. fokára. A Hold szombaton a szemközti Kosban elvonul a Szaturnusz mellett. Az asztrológiai hagyomány a Mérleget a Vénusz saját jegyeként és a Szaturnusz felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Mérleg számára a hét egyszerre búcsú és visszatérés: a Nap távozik, az uralkodó hazaér, és a klasszikus értelmezés a hátráló Vénusz mérlegbeli heteit a kapcsolatok újragondolásának idejeként olvassa.
Skorpió
Égi tény: a hét második felében a Skorpióban sorjáznak a fordulók: pénteken 11:38-kor a Nap lép a jegybe, szombaton 5:45-kor a jegy legelején a Nap és a hátráló Vénusz alsó együttállása következik, aznap reggel 9 óra körül a Merkúr a Skorpió 20. fokán megáll, és hátrálóba fordul, vasárnap 10:10-kor pedig a Vénusz kilép a jegyből. A Skorpió modern uralkodója, a Plútó egyenesen halad a Vízöntő 3. fokán, és hétfőn 9:50-kor a Hold elvonul mellette; hagyományos uralkodója, a Mars az Oroszlánban jár. Az asztrológiai hagyomány a Skorpiót a Mars saját jegyeként, a Vénuszt benne „száműzetésben” tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Skorpió számára a születésnapi időszak sűrű nyitánnyal indul: a klasszikus értelmezés a jegyben megálló Merkúrt a befelé figyeléssel, a távozó Vénuszt egy feszült szakasz lezárulásával köti össze.
Nyilas
Égi tény: a Nyilas hagyományos uralkodója, a Jupiter egész héten egyenesen halad az Oroszlánban, a 22. foktól a 23. fokig, egyre lassulva: a JPL Horizons óránkénti számítása szerint december 13-án az Oroszlán 27. fokán megáll, és hátrálni kezd. A Hold a héten nem jár a Nyilasban; péntek késő estétől, 21:54-től a rokon tűzjegyben, a Kosban halad, és a hétvégét is ott tölti. Az asztrológiai hagyomány a Jupitert a Nyilas és a Halak uralkodójaként tartja számon, a Kost, az Oroszlánt és a Nyilast pedig a tűz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Nyilas számára a hétvége, amikor a Hold és az uralkodó is tűzjegyben áll, a kezdeményezés ideje, a hét eleje pedig a klasszikus értelmezésben a csendesebb előkészületé.
Bak
Égi tény: hétfő hajnalban a Hold még a Bak utolsó fokán jár, és 3:40-kor lép tovább a Vízöntőbe. A Bak hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kosban hátrál, a 10. foktól a 9. fokig, és szombaton 15:06-kor a Hold mintegy hat fokkal északabbra elvonul mellette. A JPL Horizons óránkénti számítása szerint a Szaturnusz december 11-én fordul egyenesbe, a Kos 7. fokán. Az asztrológiai hagyomány a Bakot a Szaturnusz saját jegyeként tartja számon, a Kost, ahol most jár, pedig a Szaturnusz esésének jegyeként. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bak számára a hét a lassú átrendezés folytatása: a klasszikus értelmezés a szombati holdtalálkozást a halasztott feladatok egy napra kiélesedő emlékeztetőjeként olvassa.
Vízöntő
Égi tény: a hét a Vízöntőben kezdődik: a Hold hétfő hajnali 3:40-től szerda 14:36-ig jár a jegyben, és hétfőn 9:50-kor a Vízöntő 3. fokán elvonul a múlt pénteken egyenesbe fordult Plútó mellett. A jegy hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kosban, modern uralkodója, az Uránusz az Ikrekben hátrál. Az asztrológiai hagyomány a Vízöntőt a Szaturnusz második saját jegyeként tartja számon, az Ikreket, a Mérleget és a Vízöntőt pedig a levegő elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Vízöntő számára a hét eleje, a Hold jegybeli napjai, az érzelmi tisztázásé, a két hátráló uralkodó pedig a klasszikus értelmezésben azt jelzi, hogy a régi elképzelések átnézése tovább tart.
Halak
Égi tény: a Hold szerda délután, 14:36-kor lép a Halakba, és péntek estig, 21:54-ig halad benne, egyre teltebb korongként. A Halak modern uralkodója, a Neptunusz a Kos 2. fokán hátrál; szombaton hajnali 1:55-kor a Hold elhalad mellette. Hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlánban halad egyenesen. A Hold Orsolya napján érkezik a jegybe: a Magyar Néprajz szerint a hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogy ha Orsolya-napkor szép az idő, az karácsonyig meg is marad. Az asztrológiai hagyomány a Rákot, a Skorpiót és a Halakat a víz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Halak számára a hét közepe, a Hold jegybeli napjai, a befelé figyelés ideje, a hétvége pedig a külső ügyeké.
Tovább a jegyekhez és az égi naptárhoz
A tizenkét jegy állandó oldala a dátumhatárokat, a hagyomány rendszerét és a jegyhez tartozó csillagképet írja le: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. Pénteken a Nap a Skorpióba lép, ezért a hét második felétől a Skorpió jegyoldala az aktuális. A múlt heti Bak-beli első negyedet és a Plútó fordulatát a 42. hét horoszkópja írja le, a hétfő hajnali telihold esti követéséhez pedig a holdnaptár olvasásáról szóló útmutató ad fogódzót.
