A hét égi eseményei
Az időpontok budapesti idő szerint, közép-európai téli időben értendők, vagyis egy órával a világidő után: az órákat a 39/1996. Korm. rendelet szerint október 25-én állították vissza, hogy ez mit jelent a Nap delelésére, azt az óraátállításról szóló cikkünk számolja végig. A holdfázisok időpontja az Egyesült Államok Haditengerészeti Csillagvizsgálójának (USNO) adata, a jegyváltásokat, az együttállásokat és a bolygók helyzetét a NASA JPL Horizons efemeridájából számoltuk, percenkénti mintavétellel, a tropikus állatöv ekliptikai hosszúságai alapján. Az együttállás itt azt jelenti, hogy két égitest ekliptikai hosszúsága megegyezik; az égen ettől még fokokra lehetnek egymástól, mert az ekliptikától északra vagy délre járnak.
| Időpont |
Esemény |
| nov. 2., hétfő, 14:49 |
A Hold az Oroszlán 19. fokán elhalad a Mars mellett |
| nov. 2., hétfő, 23:51 |
A Hold az Oroszlán 24. fokán elhalad a Jupiter mellett |
| nov. 3., kedd, 9:28 |
A Hold a Szűzbe lép |
| nov. 4., szerda, 15:25 |
A Merkúr alsó együttállása a Nappal a Skorpió 12. fokán |
| nov. 5., csütörtök, 15:39 |
A Hold a Mérlegbe lép |
| nov. 7., szombat, 5:30–6:30 |
Holdsarló és Vénusz a hajnali kelet-délkeleti égen, 2,5–3 fokra egymástól |
| nov. 7., szombat, 11:50 |
A Hold a Mérleg 23. fokán elhalad a Vénusz mellett |
| nov. 7., szombat, 23:40 |
A Hold a Skorpióba lép |
| nov. 8., vasárnap, 14:02 |
A Hold a Skorpió 7. fokán elhalad a Merkúr mellett |
Ezen a héten nincs fő holdfázis. Az utolsó negyed az USNO szerint november 1-jén 20:28 UT-kor, budapesti idő szerint 21:28-kor volt, az újhold november 9-én 7:02 UT-kor, vagyis 8:02-kor következik; a JPL Horizons a Hold és a Nap hosszúságának egyezését 8:03-ra adja, a két számítás egy percen belül egyezik. A Hold ekkor 4,9 fokkal az ekliptika alatt jár, ezért ez az újhold nem jár napfogyatkozással; hogy 2026-ban mikor és mi látszott vagy látszik fogyatkozásból Magyarországról, azt a fogyatkozásokról szóló összefoglalónk sorolja fel. A fogyó Hold estéről estére később kel, a hét második felében már csak a hajnali égen látszik.
A hét egyetlen szabad szemmel is kereshető látványa szombat hajnalra esik. A JPL Horizons budapesti, topocentrikus számítása szerint november 7-én a Hold 4:40 körül, a Vénusz 5 óra előtt nem sokkal kel, a Nap 6:40 körül. Fél hatkor a holdsarló mintegy 7, a Vénusz 5 fokkal áll a látóhatár fölött, kelet-délkelet felé, 2,9 fokra egymástól; hatkor már 11, illetve 10 fokkal, 2,7 fokra egymástól, miközben a Nap 6,6 fokkal a látóhatár alatt jár. A Hold korongjának ekkor csak mintegy 4 százaléka megvilágított, a Vénusz fényessége −4,5 magnitúdó, a Holdon kívül ennél fényesebb égitest ekkor nincs az égen. A párost csak szabad keleti látóhatár mellől lehet látni, mert mindkettő alacsonyan jár. Egy nappal korábban, pénteken hajnalban a Hold még 15–16 fokra, jóval magasabban és jobbra, délebbre áll a Vénusztól, vasárnap hajnalra pedig a sarló a Vénusz alá kerül, és már alig emelkedik a látóhatár fölé napkelte előtt. A két égitest geocentrikus együttállása, 11:50, nappalra esik, ezért a hajnali kép a látható változat.
A szerdai alsó együttállás azt jelenti, hogy a hátráló Merkúr a Föld és a Nap közé ér. A Merkúr ekkor 0,4 fokkal a Nap alatt halad el, tehát nem vonul át a napkorong előtt, és napokig nem látható a Nap fényében. Hogy mit jelent csillagászatilag a hátráló mozgás, és miért látszik egyszerre több bolygó visszafelé haladni, azt a retrográd mozgásról szóló magyarázatunk írja le.
A Nap egész héten a Skorpió jegyében halad, a 9. foktól a 16. fokig, a csillagok között azonban a JPL Horizons szerint a hét minden napján a Mérleg csillagképben jár, és csak november 23-án lép át a Skorpió csillagképbe. A jegy és a csillagkép közti eltérés okát a csillagjegy és csillagkép különbségéről szóló írásunk magyarázza. A Mars az Oroszlán 19. fokától a 22. fokig, a Jupiter ugyanebben a jegyben a 24. foktól a 25. fokig jut, mindkettő egyenes irányban, és egyenesen halad a Plútó is a Vízöntő 3. fokán. Öt bolygó hátrál: a Merkúr a Skorpió 15. fokától a 7. fokig, a Vénusz a Mérleg 25. fokától a 23. fokig, a három lassú bolygó pedig szinte egy helyben áll: a Szaturnusz a Kos 9. és 8. foka között, a Neptunusz a Kos 2. és 1. foka között, az Uránusz az Ikrek 4. fokán.
A hétfői két holdi találkozás közül a Jupiterrel való a szorosabb: a geocentrikus számítás szerint a Hold ekkor alig fél fokkal halad el a bolygó mellett, a Mars mellett mintegy egy fokkal. Ezek geocentrikus értékek: Budapestről nézve a Hold közelsége miatt a látszó távolság ettől akár egy fokkal is eltérhet, a 14:49-es találkozás pedig nappalra esik.
A következő hetek eseményei, a dátumokat az óránkénti mintavételből, a kiemelt időpontokat percenkénti számításból adjuk meg: november 13-án a Merkúr, november 14-én a Vénusz fordul újra egyenesbe. November 16-án 7:24-kor a Mars és a Jupiter az Oroszlán 25. fokán együtt áll, a Mars bő egy fokkal északabbra. A Nap november 22-én lép a Nyilasba, november 24-én az USNO szerint 14:53 UT-kor, vagyis 15:53-kor telihold lesz, november 25-én 23:42-kor az Uránusz szembenállásba kerül a Nappal, november 26-án a Mars a Szűzbe lép. A Szaturnusz december 11-én, a Neptunusz december 12-én fordul egyenesbe, a Jupiter december 13-án hátrálóba. Az őszi hónapok összes holdfázisát a 2026 őszi holdfázistábla, az év teliholdjait a 2026-os teliholdnaptár sorolja fel.
Jeles napok és névnapok
A hét névnapjai a magyar névnaptár szerint, naponként az első helyen álló névvel: hétfőn Achilles, kedden Győző, szerdán Károly, csütörtökön Imre, pénteken Lénárd, szombaton Csenger, vasárnap Zsombor. Több napon más nevek is ünnepelnek, szombaton például Rezső és Ernő, vasárnap Kolos is. Hogy honnan jönnek a névnaptár nevei, azt a névnapok eredetéről szóló cikk, hogy egy névnek miért lehet több névnapja, azt a több névnapról szóló írásunk írja le.
Hétfőn, november 2-án halottak napja van. A munka törvénykönyve a munkaszüneti napok között november 1-jét sorolja fel, november 2-át nem, így ez idén rendes hétfő. A Magyar Néprajz szerint a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit úgy tartotta, hogy a templomban a halottak miséznek. Halottak napján megvendégelték a szegényeket és a koldusokat; a Gyimes-völgyben így mondták: „Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké.” Topolyán a sírokra is tettek élelmet. A kézikönyv szerint ezen a napon, sőt sokfelé az egész héten mosási tilalom volt, mert attól tartottak, hogy a hazajáró halott vízben állna; a Csallóközben azt mondták, hogy a ruha megsárgulna, Szlavóniában földmunkát sem végeztek, Csantavéren pedig a halottak napi esőből a következő évi halálesetekre jósoltak. A kézikönyv arra is figyelmeztet, hogy a halottak napjának gyertyagyújtással egybekötött megünneplése néhol csak a második világháború után terjedt el, például a kalotaszegi falvakban. A két ünnep szokásait a mindenszentekről és halottak napjáról szóló cikkünk részletezi.
Kedden, november 3-án Szent Hubert, a vadászok védőszentjének napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Lüttichi, vagyis liège-i Szent Hubert püspök 727-ben halt meg; késő középkori legendája szerint egy nagypénteki vadászaton szarvas jelent meg előtte, agancsai között feszülettel. A vadászok, az erdészek, a lövészcéhek és a szűcsök is védőszentjüknek tartották. Magyarországon a tisztelete főként az arisztokrata vadászatokhoz kötődött: 1728-ban Temesváron Hubertus napján nagy vadászatra gyűlt össze a temesi bánság előkelő társasága, Csákváron az uradalom népe ezen a napon vadászati és céllövő versenyre gyűlt össze, a 20. század elején pedig több városban Hubertus-vadásztársaság működött, a lovastisztek Hubertus-lovaglást rendeztek.
Csütörtökön, november 5-én Szent Imre herceg emléknapja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Imre Szent István és Boldog Gizella fia volt, 1031-ben halt meg, és 1083-ban apjával együtt avatták szentté; a magyar ifjúság védőszentje. A lexikon szerint tisztelete a népi vallásosságban nem vert gyökeret, barokk képein viszont úri magyar viseletben, csizmásan ábrázolták, ezért a veszprémi, érsekújvári, aradi és szegedi csizmadiák céhpatrónusuknak választották. A Magyar Néprajz egy helyi szokást köt a napjához: Nógrádsipeken az Imre-napi búcsú után kezdték a fonást.
Pénteken, november 6-án Lénárd napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Lénárd a 6. században élt remete volt Limoges környékén; legendája szerint sok foglyot szabadított ki, és a 15. századtól Ausztriában és Dél-Németországban a lovak, a foglyok, a beteg emberek és az állatok védőszentjeként tisztelték, templomaiban fogadalmi ajándékul láncokat és patkókat hagytak. A régi Magyarországon gótikus táblaképek és templomtitulusok őrzik, Óbudára 1781-ben a német betelepülők hozták magukkal mint a lovak patrónusát. Hogy mitől lesz egy nap jeles nap, és hány réteg rakódik egy naptári napra, arról a jeles napokról szóló írásunk szól.
A tizenkét jegy a héten
Jegyenként egy bekezdés, mindegyik ugyanabban a sorrendben: először a számított égi tény, aztán a hagyomány, végül az, ahogyan szokás olvasni.
Kos
Égi tény: a Kos hagyományos uralkodója, a Mars egyenesen halad az Oroszlánban, a 19. foktól a 22. fokig, és hétfőn 14:49-kor a fogyó Hold elvonul mellette. A Kosban két hátráló bolygó áll: a Szaturnusz a 9. fokról a 8. fokra, a Neptunusz a 2. fokról az 1. fokra hátrál. A Hold a héten nem jár a Kosban, hétfőn és kedd reggelig viszont a rokon tűzjegyben, az Oroszlánban halad. Az asztrológiai hagyomány a Kost a Mars saját jegyeként, a Szaturnuszt benne „esésben” tartja számon, a Kost, az Oroszlánt és a Nyilast pedig a tűz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Kos számára a hét eleje, a Hold és az uralkodó hétfői találkozása a lendületes szakasz, a hét többi része pedig a klasszikus értelmezésben a fogyó Hold csendesebb, rendrakó napjai az újhold előtt.
Bika
Égi tény: a Bika hagyományos uralkodója, a Vénusz a Mérlegben hátrál, a 25. foktól a 23. fokig, és a JPL Horizons óránkénti számítása szerint november 14-én, a Mérleg 22. fokán fordul egyenesbe. Szombaton 11:50-kor a Hold elhalad mellette; aznap hajnalban, fél hat és fél hét között Budapestről a kelet-délkeleti ég alján a vékony holdsarló és a −4,5 magnitúdós Vénusz két-három fokra látszik egymástól. A Holddal szemközti Skorpióban a Nap halad. Az asztrológiai hagyomány a Bikát és a Mérleget a Vénusz két saját jegyeként tartja számon, a Bikát pedig a föld elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bika számára a szombati hajnal, amikor a fogyó Hold a hátráló uralkodóhoz ér, a hét csendes csúcspontja: a klasszikus értelmezés ilyenkor az értékek és a megszokott kényelem újragondolását látja benne.
Ikrek
Égi tény: az Ikrek hagyományos uralkodója, a Merkúr a Skorpióban hátrál, a 15. foktól a 7. fokig, és szerdán 15:25-kor a jegy 12. fokán alsó együttállásba kerül a Nappal: a Föld és a Nap közé ér, ezért napokig nem látható. Vasárnap 14:02-kor a Hold is elhalad mellette, nagyjából hat fokkal délebbre. Az óránkénti számítás szerint a Merkúr november 13-án, a Skorpió 5. fokán fordul egyenesbe. Az Ikrekben a hátráló Uránusz áll a 4. fokon. A Hold csütörtöktől szombat késő estig a rokon levegőjegyben, a Mérlegben jár. Az asztrológiai hagyomány a Merkúrt az Ikrek és a Szűz uralkodójaként tartja számon, a Naphoz nagyon közel járó bolygót pedig „égettnek” nevezi. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Ikrek számára a szerdai együttállás egy gondolatmenet közepe: a klasszikus értelmezés szerint ilyenkor a régi szálak végiggondolása kerül előtérbe az új kezdések helyett.
Rák
Égi tény: a Rák uralkodója, a Hold egész héten fogy: hétfőn az Oroszlánban jár, kedden 9:28-kor a Szűzbe, csütörtökön 15:39-kor a Mérlegbe, szombaton 23:40-kor a Skorpióba lép. A vasárnapi utolsó negyed után szombat hajnalra mintegy 4 százalékban megvilágított, vékony sarlóvá fogy, és a hét utáni hétfőn, november 9-én 8:02-kor a Skorpió 16. fokán újhold lesz. A Hold a héten nem jár a Rákban. Az asztrológiai hagyomány a Rákot a Hold saját jegyeként, a Skorpiót pedig a Hold esésének jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Rák számára az újhold előtti utolsó hét a lecsengésé: a klasszikus értelmezés a fogyó sarló napjait az elengedés és a pihenés idejének tartja, a hét végén a rokon vízjegybe érő Holdat pedig az érzések elmélyüléseként olvassa.
Oroszlán
Égi tény: az Oroszlánban két bolygó halad egyenesen, a Mars a 19. foktól a 22. fokig, a Jupiter a 24. foktól a 25. fokig, és a fogyó Hold hétfőn mindkettő mellett elvonul: 14:49-kor a Mars, 23:51-kor a Jupiter mellett. A két bolygó egymáshoz is közeledik: a JPL Horizons szerint november 16-án 7:24-kor az Oroszlán 25. fokán állnak együtt, a Mars bő egy fokkal északabbra. A Hold kedd reggel 9:28-kor hagyja el a jegyet. A jegy uralkodója, a Nap a Skorpió 9. fokától a 16. fokáig jut. Az asztrológiai hagyomány a Napot az Oroszlán uralkodójaként tartja számon, az Oroszlánt pedig a tűz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Oroszlán számára a hétfő, amikor a Hold a jegyben járó két bolygót egymás után éri el, a hét lendületes kezdete, a közeledő Mars–Jupiter-együttállás pedig a klasszikus értelmezésben a bátorság és a nagyvonalúság találkozása a következő napokban.
Szűz
Égi tény: a Hold kedden 9:28-kor lép a Szűzbe, és csütörtök délután 15:39-ig marad a jegyben. A Szűz hagyományos uralkodója, a Merkúr a Skorpióban hátrál, és szerdán alsó együttállásba kerül a Nappal. A hét csütörtöke Szent Imre herceg emléknapja: a Magyar Katolikus Lexikon szerint Imrét 1083-ban apjával, Szent Istvánnal együtt avatták szentté, a magyar ifjúság védőszentjeként és a szüzesség erényének hőseként tisztelik; a lexikon azt is rögzíti, hogy a nevéhez és napjához fűződő népi hiedelmekről nem tudunk. Az asztrológiai hagyomány a Merkúrt a Szűz uralkodójaként tartja számon, a Szüzet pedig a föld elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Szűz számára a hét közepe, a Hold jegybeli napjai, a rendrakás ideje, a Nap mellett láthatatlan Merkúr pedig a klasszikus értelmezésben a félbehagyott ügyek átnézésére utal.
Mérleg
Égi tény: a Mérleg hagyományos uralkodója, a Vénusz a jegyben hátrál, a 25. foktól a 23. fokig, és az óránkénti számítás szerint november 14-én, a Mérleg 22. fokán fordul egyenesbe. A Hold csütörtökön 15:39-kor lép a Mérlegbe, szombaton 11:50-kor a jegy 23. fokán elhalad a Vénusz mellett, és szombat este 23:40-ig marad. A Nap a csillagok között egész héten a Mérleg csillagképben jár, bár a tropikus állatöv szerint a Skorpió jegyében halad. Az asztrológiai hagyomány a Mérleget a Vénusz saját jegyeként és a Szaturnusz felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Mérleg számára a hét vége, amikor a Hold a jegyben járó uralkodóhoz ér, a kapcsolatok csendes számvetése: a klasszikus értelmezés a hátráló Vénuszt a régi megállapodások újraolvasásaként érti, a levegőjegyben járó Holdat pedig a beszélgetések élénküléseként.
Skorpió
Égi tény: a Nap egész héten a Skorpióban halad, a 9. foktól a 16. fokig, és szerdán 15:25-kor a jegy 12. fokán a hátráló Merkúrral áll együtt. A Hold szombat este 23:40-kor lép a jegybe, vasárnap 14:02-kor elhalad a Merkúr mellett, és a hét utáni hétfőn, 8:02-kor a Skorpió 16. fokán újhold lesz. A Skorpió modern uralkodója, a Plútó a Vízöntő 3. fokán egyenesen halad, hagyományos uralkodója, a Mars az Oroszlánban. Az asztrológiai hagyomány a Skorpiót a Mars saját jegyeként, a Holdat benne esésben tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Skorpió számára a hét a születésnapi időszak közepe: a klasszikus értelmezés a jegyben érkező újholdat a kezdetek előestéjeként, a Nap mellett hátráló Merkúrt pedig a befelé figyelés idejeként olvassa.
Nyilas
Égi tény: a Nyilas hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlánban halad egyenesen, a 24. foktól a 25. fokig; hétfőn 23:51-kor a Hold elvonul mellette, november 16-án pedig a Mars ér hozzá. A JPL Horizons óránkénti számítása szerint a Jupiter december 13-án, az Oroszlán 27. fokán fordul hátrálóba. A Nap november 22-én lép a Nyilasba. A hét keddje Hubertus napja: a Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Hubert a vadászok, az erdészek és a lövészcéhek védőszentje, legendájában szarvas jelenik meg előtte, agancsai közt feszülettel, a régi szegedi vadászok pedig úgy tartották, hogy nem lesz szerencséje annak, aki ezen a napon otthon ül. Az asztrológiai hagyomány a Nyilast, az íjas kentaurt, a Jupiter saját jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Nyilas számára a hétfő éjjeli találkozás a Hold és az uralkodó között a hét legnyitottabb pillanata, a többi nap pedig a klasszikus értelmezésben a tervek érlelése a saját időszak előtt.
Bak
Égi tény: a Bak hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kos 9. fokáról a 8. fokra hátrál; a JPL Horizons óránkénti számítása szerint december 11-én, a Kos 7. fokán fordul egyenesbe. A Hold kedd reggeltől csütörtök délutánig a rokon földjegyben, a Szűzben jár. A hét hétfője halottak napja: a Magyar Néprajz szerint ezen a napon, sőt sokfelé az egész héten tilos volt mosni, attól tartva, hogy a hazajáró halott vízben állna, a Gyimes-völgyben pedig cipót sütöttek, és azzal adták a szegényeknek, hogy „a hóttaké”. Az asztrológiai hagyomány a Bakot a Szaturnusz saját jegyeként, a Szaturnuszt pedig az idő és a határok bolygójaként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bak számára a hét az emlékezésé és a kötelességek csendes rendezéséé: a klasszikus értelmezés a hátráló uralkodót a régi vállalások újramérlegelésének jeleként olvassa.
Vízöntő
Égi tény: a Vízöntő modern uralkodója, az Uránusz az Ikrek 4. fokán hátrál; a JPL Horizons szerint november 25-én 23:42-kor kerül szembenállásba a Nappal, és az óránkénti számítás január végéig nem mutat megállást. Hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kosban hátrál. A jegyben, a Vízöntő 3. fokán a Plútó egyenesen halad. A Hold hétfőn a szemközti Oroszlánban jár, csütörtöktől szombat késő estig a rokon levegőjegyben, a Mérlegben. Az asztrológiai hagyomány a Vízöntőt a Szaturnusz második saját jegyeként, a modern asztrológia az Uránusz jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Vízöntő számára a hét vége, a Hold levegőjegybeli napjai, az ötletek és a beszélgetések ideje, a közelgő Uránusz-szembenállás pedig a modern értelmezésben a megszokottól való eltérés kérdését veti fel.
Halak
Égi tény: a Halak hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlán 24. fokától a 25. fokáig halad egyenesen, modern uralkodója, a Neptunusz a Kos 2. fokáról az 1. fokára hátrál; a JPL Horizons óránkénti számítása szerint december 12-én fordul egyenesbe. A Hold szombat este 23:40-kor lép a rokon vízjegybe, a Skorpióba, és ott fogy el a hétfői újholdig. A hét péntekje Lénárd napja: a Magyar Katolikus Lexikon szerint Szent Lénárd legendája sok fogoly kiszabadításáról szól, a 15. századtól Ausztriában és Dél-Németországban a foglyok, a lovak, a beteg emberek és állatok védőszentjeként tisztelték, templomaiban pedig fogadalmi ajándékul láncokat és patkókat hagytak. Az asztrológiai hagyomány a Rákot, a Skorpiót és a Halakat a víz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Halak számára a hét vége, a Hold első vízjegybeli órái, a befelé fordulás ideje, az újhold előtti sötét éjszakák pedig a klasszikus értelmezésben a pihenésé.
Tovább a jegyekhez és az égi naptárhoz
A tizenkét jegy állandó oldala a dátumhatárokat, a hagyomány rendszerét és a jegyhez tartozó csillagképet írja le: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. Ha szombat hajnalban a holdsarlót és a Vénuszt keresed, a holdnaptár olvasásáról szóló útmutató segít eligazodni a holdkelte és a megvilágítottság adatai között; a november 9-i újhold utáni téli hónapok fázisait a 2026–2027 téli holdfázistábla gyűjti össze.
