A hét égi eseményei
Az időpontok budapesti idő szerint, közép-európai téli időben értendők, vagyis egy órával a világidő után. A holdfázisok időpontja az Egyesült Államok Haditengerészeti Csillagvizsgálójának (USNO) adata, a jegyváltásokat, az együttállásokat, a megállásokat és a bolygók helyzetét a NASA JPL Horizons efemeridájából számoltuk, percenkénti mintavétellel, a tropikus állatöv ekliptikai hosszúságai alapján; a kelési időket és a látóhatár fölötti magasságokat ugyanebből a rendszerből, Budapestre (é. sz. 47,50°, k. h. 19,04°) számolt, tízperces lépésű topocentrikus adatokból vettük. Az együttállás itt azt jelenti, hogy két égitest ekliptikai hosszúsága megegyezik; az égen ettől még fokokra lehetnek egymástól.
| Időpont |
Esemény |
| nov. 9., hétfő, 8:02 |
Újhold a Skorpió 16. fokán |
| nov. 10., kedd, 9:36 |
A Hold a Nyilasba lép |
| nov. 12., csütörtök |
Az Északi Tauridák maximuma (IMO), holdmentes éjszaka |
| nov. 12., csütörtök, 17:00 |
Az újhold utáni első esti holdsarló, alacsonyan délnyugaton |
| nov. 12., csütörtök, 21:28 |
A Hold a Bakba lép |
| nov. 13., péntek, 17 óra körül |
A Merkúr megáll a Skorpió 5. fokán, és egyenesbe fordul |
| nov. 14., szombat, 1 óra körül |
A Vénusz megáll a Mérleg 22. fokán, és egyenesbe fordul |
| nov. 15., vasárnap, 10:25 |
A Hold a Vízöntőbe lép |
| nov. 15., vasárnap, 17:05 |
A Hold a Vízöntő 3. fokán elhalad a Plútó mellett |
Az újhold az USNO szerint november 9-én 7:02 UT-kor, budapesti idő szerint 8:02-kor következik be; a JPL Horizons a Hold és a Nap hosszúságának egyezését 8:03-ra adja, a két számítás egy percen belül egyezik. A Hold ekkor 4,9 fokkal az ekliptika alatt jár, ezért ez az újhold nem jár napfogyatkozással; hogy 2026-ban mikor és mi látszott vagy látszik fogyatkozásból Magyarországról, azt a fogyatkozásokról szóló összefoglalónk sorolja fel. A Hold ezen a napon 7:01-kor kel és 15:47-kor nyugszik, vagyis a Nappal szinte együtt jár az égen, és nem látható. Hogy a holdnaptár kelési és megvilágítottsági adatait hogyan érdemes olvasni, azt a holdnaptár olvasásáról szóló útmutatónk mutatja be.
Hajnali ég: Vénusz, Merkúr, Mars és Jupiter
A hét legtöbb látnivalója hajnalra esik, a polgári szürkület kezdete, reggel hat óra előtt. A Vénusz hétfőn 4:41-kor, vasárnap már 4:11-kor kel, reggel hatkor 11 és 16 fok között áll a kelet-délkeleti látóhatár fölött, fényessége −4,6 és −4,8 magnitúdó között nő; a Holdon kívül ennél fényesebb égitest ekkor nincs az égen. Alatta és tőle balra, mintegy 13 fokra kibukkan a Merkúr is: hétfőn még csak 2 fokkal áll a látóhatár fölött, +2,3 magnitúdóval, a hét végére viszont reggel hatkor közel 8 fokkal és 0,0 magnitúdóval, ami már szabad keleti látóhatárnál, a derengő égen is kereshető. A Merkúr kelése a héten 5:44-ről 5:07-re korábbodik.
Ugyanekkor a déli égen, közel 57 fok magasan a Jupiter és a Mars áll. A Jupiter −2,1 magnitúdós, a Mars +0,7 magnitúdós, vöröses fényű; mindkettő este 23 óra körül kel, és hajnalra kerül a legmagasabbra. Budapestről nézve reggel hatkor hétfőn 2,8 fok választja el őket, szerdán 2,2, pénteken 1,6, vasárnap már csak 1,2 fok: a hét minden hajnalán látható, ahogy a gyorsabb Mars utoléri a Jupitert. Ekliptikai együttállásuk a JPL Horizons szerint november 16-án 7:24-kor következik, ekkor a Mars mintegy 1,2 fokkal északabbra halad el a Jupiter mellett. A hónap további látnivalóit a novemberi égboltról szóló összefoglalónk sorolja fel.
Két megálló bolygó
A Merkúr október 24-én, a Skorpió 20. fokán kezdte hátráló szakaszát, november 4-én a Nap és a Föld közé ért, és most, péntekre, a Skorpió 5. fokán megáll. A percenkénti számításban a bolygó hosszúsága 16:44 és 17:04 között egy százezred fokon belül marad, ezért a megállás időpontját 17 óra körülinek adjuk meg. A Vénusz október 3-án, a Skorpió 8. fokán fordult hátrálóba, október 25-én visszalépett a Mérlegbe, és most a Mérleg 22. fokán áll meg; hosszúsága 1:05 és 1:50 között gyakorlatilag változatlan, így a megállás szombat hajnali egy óra körülre esik. A hét végére tehát a két belső bolygó ismét egyenes irányban halad. Hogy mit jelent csillagászatilag a hátráló mozgás, és miért látszik egy bolygó visszafelé haladni, azt a retrográd mozgásról szóló magyarázatunk írja le.
Esti holdsarló és az Északi Tauridák
Az újhold utáni sarló november délutánjain nehezen kereshető, mert az ekliptika ilyenkor alacsonyan fut a délnyugati égen, és a Hold most még az ekliptika alatt is jár. Szerdán a Hold 16:58-kor, háromnegyed órával a Nap után nyugszik, ezért nem látszik. Csütörtökön 17 órakor mintegy 4 fokkal áll a délnyugati látóhatár fölött, korongja 10 százalékban megvilágított, és 17:48-kor nyugszik; ez a hét első, nehéz megfigyelési lehetősége. Pénteken ugyanekkor 10 fokkal, 17 százalékban, szombaton 15 fokkal, 24 százalékban, vasárnap 20 fokkal, 33 százalékban látszik, és egyre később, vasárnap már 20:58-kor nyugszik.
A Nemzetközi Meteorszervezet (IMO) 2026-os meteorrajnaptára szerint az Északi Tauridák október 20. és december 10. között aktívak, és november 12-én érik el maximumukat, óránként mintegy öt meteoros zenitális óránkénti rátával (ZHR). A rajt az Encke-üstökös anyagához kötik, radiánsa a Bika csillagképben van, amely ilyenkor szinte egész éjszaka az égen jár. A naptár azt is kiemeli, hogy a két Taurida-ág maximuma idén holdmentes időszakra esik. Az ötös ráta ideális, sötét égre vonatkozik, városi égbolt alól ennél jóval kevesebb meteor látszik. A meteorrajok megfigyelésének menetét a hullócsillagokról szóló útmutatónk írja le.
A Nap és a lassú bolygók
A Nap a Skorpió jegyében halad, a 16. foktól a 23. fokig, a csillagok között azonban a JPL Horizons szerint a hét minden napján a Mérleg csillagképben jár, és csak november 24-re lép át a Skorpió csillagképbe. A jegy és a csillagkép közti eltérés okát a csillagjegy és csillagkép különbségéről szóló írásunk magyarázza. Budapesten a Nap hétfőn 6:39-kor kel és 16:15-kor nyugszik, vasárnap 6:48-kor kel és 16:07-kor nyugszik; a nappal a héten mintegy 17 perccel rövidül. Hogy a napnyugta miért nem a legrövidebb napon a legkorábbi, azt a legkorábbi napnyugtáról szóló cikkünk számolja végig.
A Mars az Oroszlán 22. fokától a 25. fokig, a Jupiter ugyanebben a jegyben a 25. foktól a 26. fokig halad, és egyenesen jár a Plútó is a Vízöntő 3. fokán. A három lassú bolygó hátrál, de alig mozdul: a Szaturnusz a Kos 8. fokán, a Neptunusz a Kos 1. fokán, az Uránusz az Ikrek 4. fokán. A Szaturnusz este a keleti, később a déli égen látszik, +0,5 magnitúdóval; délután 15 óra körül kel, és hajnali 3 óra körül nyugszik.
A következő hetek eseményei, a dátumokat az óránkénti mintavételből, a kiemelt időpontokat percenkénti számításból adjuk meg: november 16-án 7:24-kor a Mars és a Jupiter együttállása, november 17-én az USNO szerint 11:48 UT-kor, vagyis 12:48-kor első negyed, ugyanazon az éjszakán az IMO szerint a Leonidák maximuma. A Nap november 22-én lép a Nyilasba, november 24-én 15:53-kor telihold lesz, november 26-án a Mars a Szűzbe lép. A Szaturnusz december 11-én, a Neptunusz december 12-én fordul egyenesbe, a Jupiter december 13-án hátrálóba. Az őszi hónapok összes holdfázisát a 2026 őszi holdfázistábla, az év teliholdjait a 2026-os teliholdnaptár sorolja fel.
Jeles napok és névnapok
A hét névnapjai a magyar névnaptár szerint, naponként az első helyen álló névvel: hétfőn Tivadar, kedden Réka, szerdán Márton, csütörtökön Jónás, pénteken Szilvia, szombaton Aliz, vasárnap Albert. Több napon más nevek is ünnepelnek, kedden például András és Leó, csütörtökön Renátó, szombaton Vanda és Huba, vasárnap Lipót. Hogy honnan jönnek a névnaptár nevei, azt a névnapok eredetéről szóló cikk, hogy egy névnek miért lehet több névnapja, azt a több névnapról szóló írásunk írja le.
Szerdán, november 11-én Márton napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Tours-i Szent Márton 316 vagy 317 körül született Savariában, a mai Szombathelyen, katonatisztként szolgált, 371-ben Tours püspöke lett, és a 6. század óta november 11-én, temetése napján ünneplik. Legendája szerint alázatból a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak zajongásukkal elárulták. A Magyar Néprajz szerint Márton-napon országszerte lakomát tartottak, hogy egész évben bőven ehessenek, ilyenkor vágták le a tömött libát, és a mondás úgy tartotta: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A liba csontjából a télre jósoltak: ha fehér és hosszú, havas lesz a tél, ha barna és rövid, sáros. „A bornak szent Márton a bírája”: ilyenkor lett iható az újbor. A kézikönyv szerint sokfelé ez volt a cselédfogadás és a legeltetés határnapja, vásárnap is; a pásztorok Márton-vesszőt vittek a gazdáknak, Vas megyében nyírfavesszővel járták a házakat, Baranyában és a Mura vidékén pedig úgy tartották, hogy ezen a napon nem szabad mosni és teregetni. A pásztorév másik határnapjáról, a Dömötör-napi számadásról a Dömötör napjáról szóló cikkünk szól.
Pénteken, november 13-án a magyar nyelv napja van. Az Országgyűlés a 66/2011. (IX. 29.) OGY határozatban nyilvánította ünneppé, annak emlékére, hogy a magyar nyelvet hivatalossá tevő, a magyar nyelvről és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikket ezen a napon szentesítették. A határozat 2011-től kéri az intézményeket, szervezeteket és állampolgárokat, hogy a napot méltó keretek között ünnepeljék. Ez emléknap, nem munkaszüneti nap.
Vasárnap, november 15-én Albert és Lipót napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Nagy Szent Albert, Albertus Magnus, a domonkos rend tudósa és egyháztanítója 1280. november 15-én halt meg Kölnben; korának egész természettudományos, filozófiai és teológiai tudását birtokolta, a növény- és állattan történetében is maradandó helye van, és a természettudósok védőszentjeként tisztelik. Hogy mitől lesz egy nap jeles nap, és hány réteg rakódik egy naptári napra, arról a jeles napokról szóló írásunk szól.
A tizenkét jegy a héten
Jegyenként egy bekezdés, mindegyik ugyanabban a sorrendben: először a számított égi tény, aztán a hagyomány, végül az, ahogyan szokás olvasni.
Kos
Égi tény: a Kos hagyományos uralkodója, a Mars egyenesen halad az Oroszlánban, a 22. foktól a 25. fokig, és a hét minden hajnalán közelebb ér a Jupiterhez: Budapestről reggel hatkor hétfőn 2,8, vasárnap már csak 1,2 fok választja el őket, magasan a déli égen. A Kosban két hátráló bolygó áll, a Szaturnusz a 8. fokon, a Neptunusz az 1. fokon, mindkettő szinte egy helyben. A Hold a héten nem jár a Kosban; kedd reggeltől csütörtök késő estig a rokon tűzjegyben, a Nyilasban halad. Az asztrológiai hagyomány a Kost a Mars saját jegyeként, a Szaturnuszt benne „esésben” tartja számon, a Kost, az Oroszlánt és a Nyilast pedig a tűz elemébe sorolja. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Kos számára a hét közepe, a Hold tűzjegybeli napjai, a lendület ideje, a Jupiterhez közeledő uralkodó pedig a klasszikus értelmezésben egy nagyobb terv felé tartó erő, amely a következő hét elején ér célba.
Bika
Égi tény: a Bika hagyományos uralkodója, a Vénusz a Mérlegben hátrál, és a JPL Horizons percenkénti számítása szerint szombaton hajnali egy óra körül, a Mérleg 22. fokán megáll és egyenesbe fordul. Hajnalonként −4,6 és −4,8 magnitúdós fénnyel ragyog a kelet-délkeleti égen; hétfőn 4:41-kor, vasárnap már 4:11-kor kel. A Bikával szemközti Skorpióban hétfőn újhold van. Csütörtökön az IMO meteorrajnaptára szerint az Északi Tauridák érik el gyenge, óránként mintegy öt meteoros maximumukat, radiánsuk a Bika csillagképben van, és a sötét, holdmentes éjszakák kedveznek nekik. Az asztrológiai hagyomány a Bikát és a Mérleget a Vénusz két saját jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bika számára a szemközti jegyben érkező újhold a kapcsolatok új szakasza, az egyenesbe forduló uralkodó pedig a klasszikus értelmezésben a megakadt értékügyek újraindulása.
Ikrek
Égi tény: az Ikrek hagyományos uralkodója, a Merkúr a hét első felében még hátrál a Skorpióban, a 7. foktól az 5. fokig, majd a JPL Horizons percenkénti számítása szerint pénteken 17 óra körül, a Skorpió 5. fokán megáll, és egyenesbe fordul. Közben kibukkan a hajnali égre: Budapestről reggel hatkor hétfőn még csak 2 fokkal, +2,3 magnitúdóval, vasárnap már közel 8 fokkal, 0,0 magnitúdóval áll a kelet-délkeleti látóhatár fölött, a Vénusztól mintegy 13 fokkal balra lent. Az Ikrekben a hátráló Uránusz áll a 4. fokon. A Hold kedd reggeltől csütörtök késő estig a szemközti Nyilasban jár. Az asztrológiai hagyomány a Merkúrt az Ikrek és a Szűz uralkodójaként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Ikrek számára a péntek, az uralkodó megállása, a hét fordulópontja: a klasszikus értelmezés a hátrálás végét a félbemaradt beszélgetések és megállapodások folytatásaként, a szemközti Holdat a mások nézőpontjára figyelésként olvassa.
Rák
Égi tény: a Rák uralkodója, a Hold hétfőn reggel 8:02-kor a Skorpió 16. fokán újholdba ér; 4,9 fokkal az ekliptika alatt jár, ezért napfogyatkozás nincs. Ezután növekszik: kedden 9:36-kor a Nyilasba, csütörtökön 21:28-kor a Bakba, vasárnap 10:25-kor a Vízöntőbe lép. Az esti égen csütörtökön tűnik fel először: Budapestről 17 órakor alig 4 fokkal áll a délnyugati látóhatár fölött, korongja 10 százalékban megvilágított; vasárnap ugyanekkor már 20 fokkal, 33 százalékban. A Hold a héten nem jár a Rákban, csütörtöktől vasárnap délelőttig a szemközti Bakban halad. Az asztrológiai hagyomány a Rákot a Hold saját jegyeként, a Bakot a Hold „száműzetésének” jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Rák számára a rokon vízjegyben, a Skorpióban érkező újhold a hónap érzelmi kezdete, a növekvő sarló pedig a klasszikus értelmezésben a lassan erősödő szándéké.
Oroszlán
Égi tény: az Oroszlánban két bolygó halad egyenesen, a Mars a 22. foktól a 25. fokig, a Jupiter a 25. foktól a 26. fokig, és a Mars a hét minden napján közelebb ér a nagyobb bolygóhoz. Hajnalban, a polgári szürkület kezdete előtt mindkettő magasan, közel 57 fokkal áll a déli égen, a Jupiter −2,1, a Mars +0,7 magnitúdóval; Budapestről nézve hétfőn 2,8, vasárnap 1,2 fokra egymástól. Együttállásuk a JPL Horizons szerint a hét utáni hétfőn, november 16-án 7:24-kor következik az Oroszlán 25. fokán. A jegy uralkodója, a Nap a Skorpió 16. fokától a 23. fokáig jut. A Hold kedd reggeltől csütörtök estig a rokon tűzjegyben, a Nyilasban jár. Az asztrológiai hagyomány a Napot az Oroszlán uralkodójaként tartja számon, a Jupitert a szerencse, a Marsot a tett bolygójaként. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Oroszlán számára a hét a közeledés ideje: a klasszikus értelmezés a jegyben egymáshoz érő két bolygót a bátorság és a nagyvonalúság találkozásaként olvassa, amely a következő hét elején csúcsosodik ki.
Szűz
Égi tény: a Szűz hagyományos uralkodója, a Merkúr pénteken 17 óra körül, a Skorpió 5. fokán befejezi hátráló szakaszát, amely a JPL Horizons óránkénti számítása szerint október 24-én kezdődött a Skorpió 20. fokán; a hét végére már a hajnali égen is kereshető, alacsonyan, a kelet-délkeleti látóhatár fölött. A Hold csütörtök késő estétől vasárnap délelőttig a rokon földjegyben, a Bakban jár. Ugyanerre a péntekre esik a magyar nyelv napja: az Országgyűlés 66/2011. (IX. 29.) OGY határozata nyilvánította november 13-át ünneppé, annak emlékére, hogy ezen a napon szentesítették a magyar nyelvet hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikket. Az asztrológiai hagyomány a Merkúrt a Szűz uralkodójaként, a beszéd és az írás bolygójaként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Szűz számára a péntek, a nyelv napja és az uralkodó megállása egyszerre, a rendrakás vége: a klasszikus értelmezés ilyenkor az átnézett ügyek továbbvitelét látja benne.
Mérleg
Égi tény: a Mérleg hagyományos uralkodója, a Vénusz a jegyben hátrál, a 23. foktól a 22. fokig, és a JPL Horizons percenkénti számítása szerint szombaton hajnali egy óra körül, a Mérleg 22. fokán egyenesbe fordul; a pontos perc nem adható meg, mert a bolygó hosszúsága 1:05 és 1:50 között gyakorlatilag nem változik. Hajnalban a kelet-délkeleti ég legfényesebb csillagszerű pontja. A Nap a csillagok között egész héten a Mérleg csillagképben jár, bár a tropikus állatöv szerint a Skorpió jegyében halad. A Hold vasárnap 10:25-kor lép a rokon levegőjegybe, a Vízöntőbe. Az asztrológiai hagyomány a Mérleget a Vénusz saját jegyeként és a Szaturnusz felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Mérleg számára a szombat, a hátrálás vége, a hét legfontosabb napja: a klasszikus értelmezés ilyenkor a hetek óta újragondolt kapcsolati kérdések lezárását, a vasárnapi levegőjegybeli Holdat pedig a beszélgetések élénkülését látja.
Skorpió
Égi tény: hétfőn reggel 8:02-kor a Skorpió 16. fokán újhold van, a Nap egész héten a jegyben halad, a 16. foktól a 23. fokig, és a jegyben áll meg pénteken a hátráló Merkúr is, az 5. fokon. A Hold kedden 9:36-kor hagyja el a jegyet. A Skorpió modern uralkodója, a Plútó a Vízöntő 3. fokán halad egyenesen, és vasárnap 17:05-kor a Hold elvonul mellette; hagyományos uralkodója, a Mars az Oroszlánban a Jupiter felé tart. Szerdán Márton napja van; a Magyar Katolikus Lexikon szerint a szombathelyi születésű Tours-i Szent Mártont november 11-én, temetése napján ünneplik, és legendája szerint azért bújt a ludak óljába, hogy püspökké választását elkerülje, a ludak azonban zajukkal elárulták. Az asztrológiai hagyomány a Skorpiót a Mars saját jegyeként, a Holdat benne esésben tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Skorpió számára a jegyben érkező újhold a születésnapi időszak legtisztább kezdete, a Merkúr megállása pedig a klasszikus értelmezésben a befelé fordulás végét jelzi.
Nyilas
Égi tény: a Hold kedden 9:36-kor lép a Nyilasba, és csütörtökön 21:28-ig marad; vékony, újhold utáni sarló, amely a hét első napjaiban még a Nap fényében rejtőzik, és csak csütörtök este, már a jegy elhagyása előtt bukkan fel alacsonyan a délnyugati égen. A Nyilas hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlán 25. fokán halad egyenesen, és a Mars napról napra közelebb ér hozzá; együttállásuk november 16-án reggel következik. A JPL Horizons óránkénti számítása szerint a Nap november 22-én lép a Nyilasba, a Jupiter december 13-án fordul hátrálóba. Az asztrológiai hagyomány a Nyilast, az íjas kentaurt, a Jupiter saját jegyeként és a tűz elemének változékony jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Nyilas számára a kedd és a szerda, a Hold jegybeli napjai, a hét legnyitottabb szakasza, a Mars és az uralkodó közeledése pedig a klasszikus értelmezésben a születésnapi időszak előtti tervezés hangulatát adja.
Bak
Égi tény: a Hold csütörtökön 21:28-kor lép a Bakba, és vasárnap 10:25-ig marad: ezek az esték a növekvő holdsarló első látható estéi, pénteken 17 órakor a Hold mintegy 10, szombaton 15 fokkal áll a délnyugati látóhatár fölött. A Bak hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kos 8. fokán hátrál; a JPL Horizons óránkénti számítása szerint december 11-én, a Kos 7. fokán fordul egyenesbe. Szerdán Márton napja van: a Magyar Néprajz szerint sokfelé ez volt a cselédfogadás és a legeltetés határnapja, a pásztorok ilyenkor vesszőt vittek a gazdáknak, amelynek ahány ága volt, annyi malacot remélt tőle a gazda, és tavasszal ezzel hajtották ki először az állatokat. Az asztrológiai hagyomány a Bakot a Szaturnusz saját jegyeként, a Holdat benne „száműzetésben” tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bak számára a hét vége, a Hold jegybeli napjai, a számvetés ideje, ahogy a régi gazdasági év is Mártonkor zárta a pásztorok szolgálatát: a klasszikus értelmezés a hátráló uralkodót a vállalások újramérésének jeleként olvassa.
Vízöntő
Égi tény: a Hold vasárnap 10:25-kor lép a Vízöntőbe, 17:05-kor a jegy 3. fokán elhalad a Plútó mellett, és este, 33 százalékban megvilágítva, már 20 fokkal áll a déli égen. A Vízöntő modern uralkodója, az Uránusz az Ikrek 4. fokán hátrál, és a JPL Horizons szerint november 25-én 23:42-kor kerül szembenállásba a Nappal; hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kosban hátrál. Vasárnap Albert napja van: a Magyar Katolikus Lexikon szerint Nagy Szent Albert, Albertus Magnus domonkos szerzetes, püspök és egyháztanító 1280. november 15-én halt meg Kölnben; korának egész természettudományos tudását birtokolta, és a természettudósok védőszentjeként tisztelik. Az asztrológiai hagyomány a Vízöntőt a Szaturnusz második saját jegyeként, a modern asztrológia az Uránusz jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Vízöntő számára a vasárnap, a Hold érkezése a jegybe, a tudás és a kíváncsiság napja, a közelgő Uránusz-szembenállás pedig a modern értelmezésben a megszokottól való eltérés kérdését veti fel.
Halak
Égi tény: a Halak modern uralkodója, a Neptunusz a Kos 1. fokán hátrál, szinte egy helyben; a JPL Horizons óránkénti számítása szerint december 12-én fordul egyenesbe. Hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlán 25. fokán egyenesen halad, és hajnalban a Marssal együtt látszik a déli égen. A hétfői újhold a rokon vízjegyben, a Skorpióban következik be, kedd reggelig a Hold is ott jár. A hét második fele a holdsarló estéié: csütörtöktől a délnyugati égen egyre magasabban áll. Az asztrológiai hagyomány a Rákot, a Skorpiót és a Halakat a víz elemébe sorolja, a Halakat a Jupiter második saját jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Halak számára a rokon vízjegyben érkező újhold csendes kezdet, a Jupiter hajnali közeledése a Marshoz pedig a klasszikus értelmezésben az, hogy a tágasabb tervek a hét végére kézzelfoghatóbb formát kapnak.
Tovább a jegyekhez és az égi naptárhoz
A tizenkét jegy állandó oldala a dátumhatárokat, a hagyomány rendszerét és a jegyhez tartozó csillagképet írja le: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. Ha a hét valamelyik hajnalán a Mars és a Jupiter közeledését vagy a felbukkanó Merkúrt keresed, a novemberi égboltról szóló összefoglaló a hónap többi eseményét is megadja; az újhold utáni téli hónapok fázisait a 2026–2027 téli holdfázistábla gyűjti össze.
