A hét égi eseményei
Az időpontok budapesti idő szerint, közép-európai téli időben értendők, vagyis egy órával a világidő után. A holdfázisok időpontja az Egyesült Államok Haditengerészeti Csillagvizsgálójának (USNO) adata, a jegyváltásokat, az együttállásokat, a szembenállást és a bolygók helyzetét a NASA JPL Horizons efemeridájából számoltuk, percenkénti mintavétellel, a tropikus állatöv ekliptikai hosszúságai alapján. A kelési időket és a látóhatár fölötti magasságokat ugyanebből a rendszerből, Budapestre (é. sz. 47,50°, k. h. 19,04°) számolt, tízperces lépésű topocentrikus adatokból vettük; a Hold és a fényes csillagok távolságát a Hold budapesti topocentrikus koordinátáiból és a csillagok katalógus-koordinátáiból számoltuk. Az együttállás itt azt jelenti, hogy két égitest ekliptikai hosszúsága megegyezik; az égen ettől még fokokra lehetnek egymástól.
| Időpont | Esemény |
|---|---|
| nov. 23., hétfő, 18–19 óra | A Nap a Skorpió csillagképbe lép (óránkénti mintavétel) |
| nov. 24., kedd, 12:10 | A Hold az Ikrekbe lép |
| nov. 24., kedd, 15:53 | Telihold az Ikrek 2. fokán |
| nov. 24., kedd, 18:07 | A Hold az Ikrek 3. fokán elhalad az Uránusz mellett |
| nov. 25., szerda, 23:42 | Az Uránusz szembenállása a Nappal, az Ikrek 3. fokán |
| nov. 26., csütörtök, 0:38 | A Mars a Szűzbe lép |
| nov. 26., csütörtök, 11:52 | A Hold a Rákba lép |
| nov. 27., péntek, este | A Hold mintegy 4,5–5 fokra a Pollux mellett |
| nov. 28., szombat, 12:21 | A Hold az Oroszlánba lép |
| nov. 28., szombat, 23:50 | A Hold mintegy fél fokra a Jászol-halmaz középpontjától |
A telihold az USNO szerint november 24-én 14:53 UT-kor, budapesti idő szerint 15:53-kor következik be; a JPL Horizons a Hold és a Nap 180 fokos hosszúságkülönbségét egy perccel későbbre, 15:54-re adja. A Hold ekkor az Ikrek 2°20'-én, a Nap a Nyilas 2°20'-én jár. Budapestről a telihold pillanata a látóhatár közelébe esik: a Hold 15:21-kor kel a kelet-északkeleti égen, 15:53-kor mintegy 3 fokkal áll a látóhatár fölött, a Nap pedig 15:59-kor nyugszik. A teliholdat tehát éppen kelése után, a nyugvó Nappal szemben lehet látni. A hét többi napján a Hold egyre később kel: szerdán 16:13-kor, csütörtökön 17:21-kor, pénteken 18:41-kor, szombaton 20:06-kor, vasárnap 21:29-kor. Hogy a holdnaptár kelési és megvilágítottsági adatait hogyan érdemes olvasni, azt a holdnaptár olvasásáról szóló útmutatónk mutatja be.
Kedd: telihold a téli ég legmagasabb pályáján
Késő ősszel és télen a telihold a Nappal átellenben, az ekliptika legészakibb szakaszán, a Bika és az Ikrek tájékán jár, ezért magasan delel, és hosszú ideig van az égen. Ezen a héten ez különösen jól látszik: a JPL Horizons budapesti számítása szerint a keddről szerdára virradó éjjel 23:50 körül mintegy 68 fokkal, a szerdáról csütörtökre virradó éjjel 0:50 körül csaknem 70 fokkal delel a Hold a déli égen, ami a hét legmagasabb holdállása. A telihold ráadásul a Fiastyúk közelében jár: kedd reggel hatkor, a nyugati égen lenyugvóban, mintegy 5 fokra látszik a halmaztól, este tízkor mintegy 6 fokra. A legkisebb távolság kedd délre esik, amikor a Hold Budapestről a látóhatár alatt van, így ez a közelség innen nem figyelhető meg. A telihold fénye a Fiastyúk halványabb csillagait elnyomja, a halmaz csak kézi távcsővel mutatkozik meg igazán. A Fiastyúk és más téli csillagok magyar népi nevét a népi csillagnevekről szóló cikkünk gyűjti össze. Az év teliholdjait a 2026-os teliholdnaptár, a téli holdfázisokat a 2026–2027 téli holdfázistábla sorolja fel.
Kedden 18:07-kor a Hold az Ikrek 3. fokán elhalad az Uránusz mellett, ekliptikai szélességük azonban mintegy 5 fokkal eltér, és az Uránusz a telihold mellett szabad szemmel nem látható.
Szerda éjjel: az Uránusz szembenállása
Az Uránusz a JPL Horizons percenkénti számítása szerint november 25-én 23:42-kor kerül szembenállásba a Nappal, az Ikrek 3°41'-én. A szembenállás azt jelenti, hogy a bolygó a Földről nézve a Nappal átellenben áll: ilyenkor van a legközelebb hozzánk, alkonyatkor kel, éjfél körül delel, és hajnalban nyugszik. Budapestről éjfél körül mintegy 63 fokkal, magasan a déli égen áll. Fényessége a Horizons szerint 5,6 magnitúdó, ami sötét, fényszennyezéstől és holdfénytől mentes égen éppen a szabad szemes láthatóság határán van. Ezen a héten azonban a csaknem telt Hold ugyanebben az égrészben jár, így az Uránuszt kézi távcsővel vagy kis távcsővel, csillagtérkép segítségével érdemes keresni, a következő hetekben pedig, ahogy a Hold elvonul, egyre könnyebb lesz. A hónap többi látnivalóját a novemberi égboltról szóló összefoglalónk sorolja fel.
Csütörtök: a Mars a Szűz jegyébe lép
A Mars csütörtökön 0:38-kor lép az Oroszlánból a Szűzbe. A JPL Horizons óránkénti számítása szerint a bolygó 2027. január 10-én, a Szűz 10. fokán fordul hátrálóba, így a jegyben hosszú időt tölt. A Mars és a Jupiter november 16-i együttállása után egyre távolodik egymástól: Budapestről reggel hatkor hétfőn 2,8, vasárnap már 4,8 fokra látszanak, mindketten mintegy 55 fokkal a déli égen. A Jupiter −2,1 és −2,2 magnitúdó között a fényesebb, a Mars +0,6 és +0,5 között halványabb és vöröses. Este a Jupiter 22:24 és 22:02 között, a Mars 22:34 és 22:23 között kel. Hogy a bolygók látszólagos hátrálása mit jelent, azt a retrográd mozgásról szóló magyarázatunk írja le.
Hajnali Vénusz, halványuló Merkúr
A hajnali ég legfényesebb pontja a Vénusz: −4,9 magnitúdóval ragyog, hétfőn 3:43-kor, vasárnap 3:31-kor kel, és reggel hatkor 20–21 fokkal áll a kelet-délkeleti látóhatár fölött. A Naptól mért szögtávolsága a JPL Horizons szerint a héten 36,3 fokról 39,8 fokra nő, a bolygó tehát még hetekig egyre jobban látszik. A Merkúr november 21-én érte el legnagyobb nyugati kitérését, és most lassan visszahúzódik a Nap felé: szögtávolsága hétfőn 19,5, vasárnap 17,7 fok. 5:10 és 5:30 között kel, reggel fél hétkor, a polgári szürkület kezdetén hétfőn mintegy 11, vasárnap mintegy 8 fokkal áll a délkeleti látóhatár fölött, −0,6 és −0,7 magnitúdóval. A Vénusztól 17–20 fokkal balra lent kereshető, szabad, alacsony délkeleti látóhatárral.
A Nap a Nyilas jegyében, a Skorpió csillagképben
A Nap a héten a Nyilas jegyének 1. fokától a 8. fokig halad. A JPL Horizons óránkénti csillagkép-adata szerint november 23-án, hétfőn 18 és 19 óra között lép át a Mérleg csillagképből a Skorpióba, és alig egy hétig marad ott: november 30-án reggel 6 és 7 óra között már a Kígyótartó csillagképbe ér. A Skorpió csillagkép az ekliptika mentén nagyon keskeny, ezért a Nap csak néhány napot tölt benne, a Kígyótartóban ennél jóval többet. A jegy és a csillagkép közti eltérés okát a csillagjegy és csillagkép különbségéről szóló írásunk magyarázza.
Budapesten a Nap hétfőn 6:59-kor kel és 16:00-kor nyugszik, vasárnap 7:07-kor kel és 15:55-kor nyugszik; a polgári szürkület este 16:30 és 16:34 között ér véget. Hogy a legkorábbi napnyugta miért nem a legrövidebb napra esik, azt a legkorabbi napnyugtáról szóló cikkünk, hogy mikor van igazán sötét, azt a szürkületről szóló útmutatónk számolja végig.
Péntek és szombat: Pollux és Jászol-halmaz
A fogyó Hold a hét második felében a téli ég fényes csillagai között halad. Péntek este, a kelése utáni órákban a 85 százalékban megvilágított Hold mintegy 4,5–5 fokra látszik a Polluxtól, az Ikrek csillagkép legfényesebb csillagától. Szombat éjjel a Hold a Rák csillagkép nyílt halmaza, a Jászol (M44) felé tart: este tízkor mintegy 1,1, 23:50 körül mintegy fél fokra jár a halmaz középpontjától, vagyis a nagy kiterjedésű halmaz területén halad át. A háromnegyedig megvilágított Hold fénye a halmaz csillagait elnyomja, ezért kézi távcső kell hozzá. A téli égbolt csillagainak magyar népi nevei közül több is erre az égrészre esik, ezeket a népi csillagnevekről szóló cikkünk gyűjti össze.
A bolygók helyzete és a következő hetek
A Merkúr a Skorpió 11. fokától a 20. fokig, a Vénusz a Mérleg 24. fokától a 27. fokig halad, a Mars az Oroszlán 29. fokáról a Szűz 2. fokáig, a Jupiter az Oroszlán 26. fokán jár, a Plútó a Vízöntő 3. fokán; mindannyian egyenesen haladnak. Három lassú bolygó hátrál: a Szaturnusz a Kos 8. fokán, a Neptunusz a Kos 1. fokán, az Uránusz az Ikrek 3. és 4. foka között. A Szaturnusz este a déli égen látszik, kilenckor mintegy 41 fokkal a látóhatár fölött, +0,6 magnitúdóval, és éjjel 2 óra körül nyugszik.
A következő hetek eseményei, a dátumokat az óránkénti mintavételből, a kiemelt időpontokat percenkénti számításból adjuk meg: november 30-án reggel a fogyó Hold a Jupiter és a Regulus közelében látszik, december 1-jén 7:08-kor utolsó negyed. December 4-én a Vénusz a Skorpióba lép, december 5-én hajnalban a vékony holdsarló a Vénusz közelében jár, december 6-án a Merkúr a Nyilasba lép. December 9-én 1:52-kor újhold, a Szaturnusz december 11-én, a Neptunusz december 12-én fordul egyenesbe, a Jupiter december 13-án hátrálóba. Az IMO szerint a Geminidák maximuma december 14-re esik. Hogy hullócsillagokat mikor és hogyan érdemes figyelni, azt a meteorrajokról szóló útmutatónk írja le.
Jeles napok és névnapok
A hét névnapjai a magyar névnaptár szerint, naponként az első helyen álló névvel: hétfőn Kelemen, kedden Emma, szerdán Katalin, csütörtökön Virág, pénteken Virgil, szombaton Stefánia, vasárnap Taksony. Több napon más nevek is ünnepelnek, hétfőn például Klementina, kedden Flóra, szerdán Katinka, csütörtökön Konrád és Viktória, szombaton Jakab, vasárnap Ilma. Hogy honnan jönnek a névnaptár nevei, azt a névnapok eredetéről szóló cikk, hogy egy névnek miért lehet több névnapja, azt a több névnapról szóló írásunk írja le.
Szerdán, november 25-én Katalin napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Alexandriai Szent Katalin a hagyomány szerint 305 körül halt vértanúhalált Alexandriában, ünnepe november 25., és a tizennégy segítőszent egyike; magyar nyelvű verses legendája 4074 sor terjedelemben, az Érsekújvári kódexben, 1531-es másolatban maradt ránk. A Magyar Néprajz szerint Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek fűződtek: ilyenkor is vízbe tettek gyümölcságat, és ha az karácsonyra kizöldült, a lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt; az ágat ilyenkor katalinágnak nevezték. A legények is tudakozódhattak: lopott leányinget tettek a párnájuk alá, hogy megálmodják a feleségüket, Sárosfán és Csantavéren pedig böjtöltek Katalinkor, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Katalin női dologtiltó nap volt: a Szerémségben nem sütöttek kenyeret, nem volt szabad szántani, kocsiba fogni, leálltak a malmok is. Közismert időjárás-jóslása: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok és lakodalmak, és a fonóban is Katalinig énekeltek és táncoltak, adventtől karácsonyig csendesebb időszak következett. A hónap jeles napjait a november jeles napjairól szóló összefoglalónk gyűjti össze.
Vasárnap, november 29-én advent első vasárnapja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint az ádvent a latin adventus, „eljövetel” szóból ered, az egyházi év első része, a karácsonyt előkészítő időszak, amely a mai római liturgiában a december 25. előtti négy vasárnapot és a közéjük eső hétköznapokat foglalja magában. A 4. században a gallikán liturgia területén alakult ki, Róma az 5. században fogadta be négyvasárnapos változatát. A lexikon szerint az ádvent régebben böjti idő volt, az Osztrák–Magyar Monarchia területén 1774-től 1918-ig a szerdai, pénteki és szombati szigorú böjtöt írták elő. A népi hagyományban az ádventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték, a legutóbbi évtizedekig kerülték a zajos mulatságokat, táncot, lakodalmat sem tartottak, a hajnali mise, a roráte pedig Közép-Európa-szerte az ádvent alaphangulatát adta. Erre az időszakra esik több jeles nap is, András, Borbála, Miklós és Luca napja. Hogy advent első vasárnapja 2026-ban miért éppen november 29., és melyik napra esik a következő években, azt az advent kezdetéről szóló útmutatónk számolja ki; hogy mitől lesz egy nap jeles nap, arról a jeles napokról szóló írásunk szól.