Hagyomány, naptár, égbolt.

Heti horoszkóp mind a tizenkét jegyre: 2026. november 23–29. (48. hét)

Telihold a téli ég legmagasabb pályáján, Uránusz-szembenállás, a Mars a Szűz jegyében, a Hold a Jászol-halmazon át, vasárnap advent. Égi tény, hagyomány és értelmezés, külön megnevezve.

A 2026. november 23. és 29. közötti hét a telihold hete: kedden 15:53-kor, budapesti idő szerint, a Hold az Ikrek jegyében telik be, és mivel az év ezen szakában a telihold az ekliptika legészakibb részén jár, ezen a héten delel a legmagasabban. Szerda éjjel az Uránusz kerül szembenállásba a Nappal, csütörtökre virradóra a Mars a Szűz jegyébe lép, szombat éjjel a fogyó Hold a Jászol-halmazon halad át, vasárnap pedig advent első vasárnapja. A hajnali égen a Vénusz ragyog, a Merkúr lassan visszahúzódik a Nap felé, a Mars és a Jupiter egyre távolabb látszik egymástól. A heti összefoglaló három regisztert különít el: az égi tény számított adat, amelyet efemeridából vettünk; a hagyomány a néprajzi és az asztrológiai hagyományt jelöli; az értelmezés pedig azt, ahogyan ezeket az állásokat szokás olvasni. Egyik sem jóslat: a kép összerakása az olvasóé.

Szintetikus illusztráció: fagyos késő novemberi éjszaka az Alföldön, magasan a déli égen a telihold, alatta zúzmarás mező, egy magányos kopasz diófa hosszú holdárnyékkal, a láthatáron párás nyárfasor.
Telihold egy zúzmarás alföldi mező fölött. Illusztráció, mesterséges intelligenciával készült kép. Illusztráció: Sorsom, mesterséges intelligenciával készült kép

A hét égi eseményei

Az időpontok budapesti idő szerint, közép-európai téli időben értendők, vagyis egy órával a világidő után. A holdfázisok időpontja az Egyesült Államok Haditengerészeti Csillagvizsgálójának (USNO) adata, a jegyváltásokat, az együttállásokat, a szembenállást és a bolygók helyzetét a NASA JPL Horizons efemeridájából számoltuk, percenkénti mintavétellel, a tropikus állatöv ekliptikai hosszúságai alapján. A kelési időket és a látóhatár fölötti magasságokat ugyanebből a rendszerből, Budapestre (é. sz. 47,50°, k. h. 19,04°) számolt, tízperces lépésű topocentrikus adatokból vettük; a Hold és a fényes csillagok távolságát a Hold budapesti topocentrikus koordinátáiból és a csillagok katalógus-koordinátáiból számoltuk. Az együttállás itt azt jelenti, hogy két égitest ekliptikai hosszúsága megegyezik; az égen ettől még fokokra lehetnek egymástól.

Időpont Esemény
nov. 23., hétfő, 18–19 óra A Nap a Skorpió csillagképbe lép (óránkénti mintavétel)
nov. 24., kedd, 12:10 A Hold az Ikrekbe lép
nov. 24., kedd, 15:53 Telihold az Ikrek 2. fokán
nov. 24., kedd, 18:07 A Hold az Ikrek 3. fokán elhalad az Uránusz mellett
nov. 25., szerda, 23:42 Az Uránusz szembenállása a Nappal, az Ikrek 3. fokán
nov. 26., csütörtök, 0:38 A Mars a Szűzbe lép
nov. 26., csütörtök, 11:52 A Hold a Rákba lép
nov. 27., péntek, este A Hold mintegy 4,5–5 fokra a Pollux mellett
nov. 28., szombat, 12:21 A Hold az Oroszlánba lép
nov. 28., szombat, 23:50 A Hold mintegy fél fokra a Jászol-halmaz középpontjától

A telihold az USNO szerint november 24-én 14:53 UT-kor, budapesti idő szerint 15:53-kor következik be; a JPL Horizons a Hold és a Nap 180 fokos hosszúságkülönbségét egy perccel későbbre, 15:54-re adja. A Hold ekkor az Ikrek 2°20'-én, a Nap a Nyilas 2°20'-én jár. Budapestről a telihold pillanata a látóhatár közelébe esik: a Hold 15:21-kor kel a kelet-északkeleti égen, 15:53-kor mintegy 3 fokkal áll a látóhatár fölött, a Nap pedig 15:59-kor nyugszik. A teliholdat tehát éppen kelése után, a nyugvó Nappal szemben lehet látni. A hét többi napján a Hold egyre később kel: szerdán 16:13-kor, csütörtökön 17:21-kor, pénteken 18:41-kor, szombaton 20:06-kor, vasárnap 21:29-kor. Hogy a holdnaptár kelési és megvilágítottsági adatait hogyan érdemes olvasni, azt a holdnaptár olvasásáról szóló útmutatónk mutatja be.

Kedd: telihold a téli ég legmagasabb pályáján

Késő ősszel és télen a telihold a Nappal átellenben, az ekliptika legészakibb szakaszán, a Bika és az Ikrek tájékán jár, ezért magasan delel, és hosszú ideig van az égen. Ezen a héten ez különösen jól látszik: a JPL Horizons budapesti számítása szerint a keddről szerdára virradó éjjel 23:50 körül mintegy 68 fokkal, a szerdáról csütörtökre virradó éjjel 0:50 körül csaknem 70 fokkal delel a Hold a déli égen, ami a hét legmagasabb holdállása. A telihold ráadásul a Fiastyúk közelében jár: kedd reggel hatkor, a nyugati égen lenyugvóban, mintegy 5 fokra látszik a halmaztól, este tízkor mintegy 6 fokra. A legkisebb távolság kedd délre esik, amikor a Hold Budapestről a látóhatár alatt van, így ez a közelség innen nem figyelhető meg. A telihold fénye a Fiastyúk halványabb csillagait elnyomja, a halmaz csak kézi távcsővel mutatkozik meg igazán. A Fiastyúk és más téli csillagok magyar népi nevét a népi csillagnevekről szóló cikkünk gyűjti össze. Az év teliholdjait a 2026-os teliholdnaptár, a téli holdfázisokat a 2026–2027 téli holdfázistábla sorolja fel.

Kedden 18:07-kor a Hold az Ikrek 3. fokán elhalad az Uránusz mellett, ekliptikai szélességük azonban mintegy 5 fokkal eltér, és az Uránusz a telihold mellett szabad szemmel nem látható.

Szerda éjjel: az Uránusz szembenállása

Az Uránusz a JPL Horizons percenkénti számítása szerint november 25-én 23:42-kor kerül szembenállásba a Nappal, az Ikrek 3°41'-én. A szembenállás azt jelenti, hogy a bolygó a Földről nézve a Nappal átellenben áll: ilyenkor van a legközelebb hozzánk, alkonyatkor kel, éjfél körül delel, és hajnalban nyugszik. Budapestről éjfél körül mintegy 63 fokkal, magasan a déli égen áll. Fényessége a Horizons szerint 5,6 magnitúdó, ami sötét, fényszennyezéstől és holdfénytől mentes égen éppen a szabad szemes láthatóság határán van. Ezen a héten azonban a csaknem telt Hold ugyanebben az égrészben jár, így az Uránuszt kézi távcsővel vagy kis távcsővel, csillagtérkép segítségével érdemes keresni, a következő hetekben pedig, ahogy a Hold elvonul, egyre könnyebb lesz. A hónap többi látnivalóját a novemberi égboltról szóló összefoglalónk sorolja fel.

Csütörtök: a Mars a Szűz jegyébe lép

A Mars csütörtökön 0:38-kor lép az Oroszlánból a Szűzbe. A JPL Horizons óránkénti számítása szerint a bolygó 2027. január 10-én, a Szűz 10. fokán fordul hátrálóba, így a jegyben hosszú időt tölt. A Mars és a Jupiter november 16-i együttállása után egyre távolodik egymástól: Budapestről reggel hatkor hétfőn 2,8, vasárnap már 4,8 fokra látszanak, mindketten mintegy 55 fokkal a déli égen. A Jupiter −2,1 és −2,2 magnitúdó között a fényesebb, a Mars +0,6 és +0,5 között halványabb és vöröses. Este a Jupiter 22:24 és 22:02 között, a Mars 22:34 és 22:23 között kel. Hogy a bolygók látszólagos hátrálása mit jelent, azt a retrográd mozgásról szóló magyarázatunk írja le.

Hajnali Vénusz, halványuló Merkúr

A hajnali ég legfényesebb pontja a Vénusz: −4,9 magnitúdóval ragyog, hétfőn 3:43-kor, vasárnap 3:31-kor kel, és reggel hatkor 20–21 fokkal áll a kelet-délkeleti látóhatár fölött. A Naptól mért szögtávolsága a JPL Horizons szerint a héten 36,3 fokról 39,8 fokra nő, a bolygó tehát még hetekig egyre jobban látszik. A Merkúr november 21-én érte el legnagyobb nyugati kitérését, és most lassan visszahúzódik a Nap felé: szögtávolsága hétfőn 19,5, vasárnap 17,7 fok. 5:10 és 5:30 között kel, reggel fél hétkor, a polgári szürkület kezdetén hétfőn mintegy 11, vasárnap mintegy 8 fokkal áll a délkeleti látóhatár fölött, −0,6 és −0,7 magnitúdóval. A Vénusztól 17–20 fokkal balra lent kereshető, szabad, alacsony délkeleti látóhatárral.

A Nap a Nyilas jegyében, a Skorpió csillagképben

A Nap a héten a Nyilas jegyének 1. fokától a 8. fokig halad. A JPL Horizons óránkénti csillagkép-adata szerint november 23-án, hétfőn 18 és 19 óra között lép át a Mérleg csillagképből a Skorpióba, és alig egy hétig marad ott: november 30-án reggel 6 és 7 óra között már a Kígyótartó csillagképbe ér. A Skorpió csillagkép az ekliptika mentén nagyon keskeny, ezért a Nap csak néhány napot tölt benne, a Kígyótartóban ennél jóval többet. A jegy és a csillagkép közti eltérés okát a csillagjegy és csillagkép különbségéről szóló írásunk magyarázza.

Budapesten a Nap hétfőn 6:59-kor kel és 16:00-kor nyugszik, vasárnap 7:07-kor kel és 15:55-kor nyugszik; a polgári szürkület este 16:30 és 16:34 között ér véget. Hogy a legkorábbi napnyugta miért nem a legrövidebb napra esik, azt a legkorabbi napnyugtáról szóló cikkünk, hogy mikor van igazán sötét, azt a szürkületről szóló útmutatónk számolja végig.

Péntek és szombat: Pollux és Jászol-halmaz

A fogyó Hold a hét második felében a téli ég fényes csillagai között halad. Péntek este, a kelése utáni órákban a 85 százalékban megvilágított Hold mintegy 4,5–5 fokra látszik a Polluxtól, az Ikrek csillagkép legfényesebb csillagától. Szombat éjjel a Hold a Rák csillagkép nyílt halmaza, a Jászol (M44) felé tart: este tízkor mintegy 1,1, 23:50 körül mintegy fél fokra jár a halmaz középpontjától, vagyis a nagy kiterjedésű halmaz területén halad át. A háromnegyedig megvilágított Hold fénye a halmaz csillagait elnyomja, ezért kézi távcső kell hozzá. A téli égbolt csillagainak magyar népi nevei közül több is erre az égrészre esik, ezeket a népi csillagnevekről szóló cikkünk gyűjti össze.

A bolygók helyzete és a következő hetek

A Merkúr a Skorpió 11. fokától a 20. fokig, a Vénusz a Mérleg 24. fokától a 27. fokig halad, a Mars az Oroszlán 29. fokáról a Szűz 2. fokáig, a Jupiter az Oroszlán 26. fokán jár, a Plútó a Vízöntő 3. fokán; mindannyian egyenesen haladnak. Három lassú bolygó hátrál: a Szaturnusz a Kos 8. fokán, a Neptunusz a Kos 1. fokán, az Uránusz az Ikrek 3. és 4. foka között. A Szaturnusz este a déli égen látszik, kilenckor mintegy 41 fokkal a látóhatár fölött, +0,6 magnitúdóval, és éjjel 2 óra körül nyugszik.

A következő hetek eseményei, a dátumokat az óránkénti mintavételből, a kiemelt időpontokat percenkénti számításból adjuk meg: november 30-án reggel a fogyó Hold a Jupiter és a Regulus közelében látszik, december 1-jén 7:08-kor utolsó negyed. December 4-én a Vénusz a Skorpióba lép, december 5-én hajnalban a vékony holdsarló a Vénusz közelében jár, december 6-án a Merkúr a Nyilasba lép. December 9-én 1:52-kor újhold, a Szaturnusz december 11-én, a Neptunusz december 12-én fordul egyenesbe, a Jupiter december 13-án hátrálóba. Az IMO szerint a Geminidák maximuma december 14-re esik. Hogy hullócsillagokat mikor és hogyan érdemes figyelni, azt a meteorrajokról szóló útmutatónk írja le.

Jeles napok és névnapok

A hét névnapjai a magyar névnaptár szerint, naponként az első helyen álló névvel: hétfőn Kelemen, kedden Emma, szerdán Katalin, csütörtökön Virág, pénteken Virgil, szombaton Stefánia, vasárnap Taksony. Több napon más nevek is ünnepelnek, hétfőn például Klementina, kedden Flóra, szerdán Katinka, csütörtökön Konrád és Viktória, szombaton Jakab, vasárnap Ilma. Hogy honnan jönnek a névnaptár nevei, azt a névnapok eredetéről szóló cikk, hogy egy névnek miért lehet több névnapja, azt a több névnapról szóló írásunk írja le.

Szerdán, november 25-én Katalin napja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Alexandriai Szent Katalin a hagyomány szerint 305 körül halt vértanúhalált Alexandriában, ünnepe november 25., és a tizennégy segítőszent egyike; magyar nyelvű verses legendája 4074 sor terjedelemben, az Érsekújvári kódexben, 1531-es másolatban maradt ránk. A Magyar Néprajz szerint Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek fűződtek: ilyenkor is vízbe tettek gyümölcságat, és ha az karácsonyra kizöldült, a lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt; az ágat ilyenkor katalinágnak nevezték. A legények is tudakozódhattak: lopott leányinget tettek a párnájuk alá, hogy megálmodják a feleségüket, Sárosfán és Csantavéren pedig böjtöltek Katalinkor, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Katalin női dologtiltó nap volt: a Szerémségben nem sütöttek kenyeret, nem volt szabad szántani, kocsiba fogni, leálltak a malmok is. Közismert időjárás-jóslása: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok és lakodalmak, és a fonóban is Katalinig énekeltek és táncoltak, adventtől karácsonyig csendesebb időszak következett. A hónap jeles napjait a november jeles napjairól szóló összefoglalónk gyűjti össze.

Vasárnap, november 29-én advent első vasárnapja van. A Magyar Katolikus Lexikon szerint az ádvent a latin adventus, „eljövetel” szóból ered, az egyházi év első része, a karácsonyt előkészítő időszak, amely a mai római liturgiában a december 25. előtti négy vasárnapot és a közéjük eső hétköznapokat foglalja magában. A 4. században a gallikán liturgia területén alakult ki, Róma az 5. században fogadta be négyvasárnapos változatát. A lexikon szerint az ádvent régebben böjti idő volt, az Osztrák–Magyar Monarchia területén 1774-től 1918-ig a szerdai, pénteki és szombati szigorú böjtöt írták elő. A népi hagyományban az ádventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték, a legutóbbi évtizedekig kerülték a zajos mulatságokat, táncot, lakodalmat sem tartottak, a hajnali mise, a roráte pedig Közép-Európa-szerte az ádvent alaphangulatát adta. Erre az időszakra esik több jeles nap is, András, Borbála, Miklós és Luca napja. Hogy advent első vasárnapja 2026-ban miért éppen november 29., és melyik napra esik a következő években, azt az advent kezdetéről szóló útmutatónk számolja ki; hogy mitől lesz egy nap jeles nap, arról a jeles napokról szóló írásunk szól.

A tizenkét jegy a héten

Jegyenként egy bekezdés, mindegyik ugyanabban a sorrendben: először a számított égi tény, aztán a hagyomány, végül az, ahogyan szokás olvasni.

Kos

Égi tény: a Kosban két lassú bolygó hátrál: a Szaturnusz a 8. fokon, a Neptunusz az 1. fokon, mindkettő alig mozdul, a Szaturnusz december 11-én, a Neptunusz december 12-én fordul egyenesbe. A Szaturnusz az esti ég legkönnyebben megtalálható bolygója: Budapestről este kilenckor mintegy 41 fokkal áll a déli égen, +0,6 magnitúdóval, és éjjel 2 óra körül nyugszik. A Kos hagyományos uralkodója, a Mars csütörtökön 0:38-kor elhagyja az Oroszlánt, és a Szűzbe lép. A Hold a héten nem jár a Kosban, a Nap viszont már a rokon tűzjegyben, a Nyilasban halad. Az asztrológiai hagyomány a Kost a Mars saját jegyeként, a Szaturnuszt benne „esésben” tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Kos számára a hét a terep váltásáé: a klasszikus értelmezés a tűzjegyből a földjegybe lépő uralkodót a lendület gyakorlati munkába fordításának, a jegyben hátráló Szaturnuszt pedig a régi kötelezettségek átnézésének idejeként olvassa.

Bika

Égi tény: a Hold a hét elején még a Bikában jár, és kedden 12:10-kor lép tovább az Ikrekbe; kedd reggel hatkor, a nyugati égen lenyugvóban, mintegy 5 fokra látszik a Fiastyúktól. A legkisebb távolság kedd délre esik, amikor a Hold Budapestről a látóhatár alatt van. A Bika hagyományos uralkodója, a Vénusz a Mérleg 24. fokától a 27. fokig halad, hajnalban a kelet-délkeleti ég legfényesebb pontja, −4,9 magnitúdóval; hétfőn 3:43-kor, vasárnap 3:31-kor kel, reggel hatkor 20–21 fokkal áll a látóhatár fölött. A Bikával szemközti Skorpió csillagképbe a Nap hétfő este ér át. Az asztrológiai hagyomány a Bikát a Vénusz saját jegyeként és a Hold felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bika számára a hét eleje, a csaknem telt Hold utolsó jegybeli órái, a gyarapodás betakarítása, a hajnalban ragyogó uralkodó pedig a klasszikus értelmezésben a nyugodt, kitartó munka jele.

Ikrek

Égi tény: a telihold kedden 15:53-kor az Ikrek 2. fokán következik be, a Hold kedden 12:10-től csütörtök 11:52-ig jár a jegyben. Kedden 18:07-kor a Hold a jegy 3. fokán elhalad az Uránusz mellett, szerda este 23:42-kor pedig maga az Uránusz kerül szembenállásba a Nappal, ugyancsak az Ikrek 3. fokán: ekkor van egész éjjel az égen, Budapestről éjfél körül mintegy 63 fokkal a déli ég magasában. Az Ikrek hagyományos uralkodója, a Merkúr a Skorpióban egyenesen halad, a 11. foktól a 20. fokig, hajnali láthatósága lassan romlik. A szemközti Nyilasban a Nap jár. Az asztrológiai hagyomány a Merkúrt az Ikrek uralkodójaként, az Ikreket a levegő elemének változékony jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Ikrek számára a jegyben teljessé váló Hold a hét csúcspontja: a klasszikus értelmezés a teliholdat a beérett ügyek láthatóvá válásának, az Uránusz-szembenállást pedig a modern értelmezésben a váratlan fordulatok jelének tartja.

Rák

Égi tény: a Rák uralkodója, a Hold kedden 15:53-kor telik be az Ikrekben, csütörtökön 11:52-kor lép a Rákba, és szombat 12:21-ig marad. Ezen a héten jár a legmagasabban: a szerdáról csütörtökre virradó éjjel 0:50 körül Budapestről csaknem 70 fokkal delel a déli égen. Péntek este, a 85 százalékban megvilágított Hold kelése után néhány órával, a Pollux, az Ikrek csillagkép legfényesebb csillaga mintegy 4,5–5 fokra látszik tőle. A fogyó Hold péntek este 18:41-kor, szombaton 20:06-kor kel. Az asztrológiai hagyomány a Rákot a Hold saját jegyeként, a víz elemének sarkalatos jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Rák számára a hét a teljesség utáni első napoké: a klasszikus értelmezés a jegyben járó, már fogyó Holdat a megtartás és a gondoskodás idejének, a hét elejének teliholdját pedig az érzelmi számvetés pillanatának tartja.

Oroszlán

Égi tény: a Hold szombaton 12:21-kor lép az Oroszlánba, és szombat éjjel, éjfél előtt tíz perccel, Budapestről mintegy fél fokra halad el a Jászol-halmaz (M44) középpontjától, amely az égen a Rák csillagképben, az ekliptikán az Oroszlán jegyében áll. Az Oroszlánban a Jupiter halad egyenesen a 26. fokon. A Mars csütörtökön elhagyja a jegyet; a két bolygó hajnalban egyre távolodik, hétfőn 2,8, vasárnap 4,8 fokra látszanak egymástól. Vasárnap este a Hold 21:29-kor, a Jupiter 22:02-kor kel, a Mars 22:23-kor; éjjel tizenegykor a Hold 5,4 fokra áll a Jupitertől. A jegy uralkodója, a Nap a rokon tűzjegyben, a Nyilasban jár. Az asztrológiai hagyomány a Napot az Oroszlán uralkodójaként, a Jupitert a bőség bolygójaként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy az Oroszlán számára a hétvége, a Hold és a Jupiter közeledése a jegyben, a nagyvonalúság ideje, a távozó Mars pedig a klasszikus értelmezésben a harc helyett az építkezés felé fordít.

Szűz

Égi tény: a Mars csütörtökön 0:38-kor lép a Szűzbe, és a JPL Horizons óránkénti számítása szerint 2027. január 10-én a jegy 10. fokán fordul hátrálóba, így hosszú időt tölt itt. Hajnalban magasan a déli égen látszik, +0,5–+0,6 magnitúdóval, este 22:30 körül kel. A Szűz hagyományos uralkodója, a Merkúr a Skorpióban egyenesen halad, és a hajnali égen fokozatosan alacsonyabbra kerül: reggel fél hétkor hétfőn még 11, vasárnap már csak 8 fokkal áll a látóhatár fölött. A Hold a héten nem jár a Szűzben, vasárnap este azonban már a szomszédos Oroszlán végén halad. Az asztrológiai hagyomány a Szüzet a Merkúr saját jegyeként és a föld elemének változékony jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Szűz számára a Mars érkezése új tempót hoz: a klasszikus értelmezés a földjegyben járó Marsot a rendszerezett, kitartó munka energiájaként, a halványuló hajnali Merkúrt pedig a befejezésre váró részletek jeleként olvassa.

Mérleg

Égi tény: a Mérleg hagyományos uralkodója, a Vénusz a jegy 24. fokától a 27. fokig halad, és december 4-én lép át a Skorpióba. Hajnalban egyre korábban kel: hétfőn 3:43-kor, vasárnap 3:31-kor, és reggel hatkor 20–21 fokkal áll a kelet-délkeleti égen, −4,9 magnitúdóval; a Naptól mért szögtávolsága a héten 36 fokról csaknem 40 fokra nő. A JPL Horizons szerint a Nap hétfő este hagyja el a Mérleg csillagképet, és átér a Skorpióba. A szemközti Kosban a Szaturnusz hátrál. Az asztrológiai hagyomány a Mérleget a Vénusz saját jegyeként és a Szaturnusz felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Mérleg számára a hét a lezárás felé tartó egyensúlyé: a klasszikus értelmezés a jegy utolsó fokain járó uralkodót a megállapodások véglegesítésének, a hajnali ragyogást pedig a kapcsolatok felől érkező kedvező jeleknek tartja.

Skorpió

Égi tény: a JPL Horizons szerint a Nap hétfő este, november 23-án lép a Skorpió csillagképbe, és november 30-án reggel már tovább is halad a Kígyótartóba; a tropikus állatövben közben már a Nyilas jegyében jár. A Skorpió jegyben a Merkúr egyenesen halad a 11. foktól a 20. fokig, hajnalban 5 és fél hat között kel. A Skorpió modern uralkodója, a Plútó a Vízöntő 3. fokán halad egyenesen; hagyományos uralkodója, a Mars csütörtökön a Szűzbe lép. A Hold csütörtöktől szombatig a rokon vízjegyben, a Rákban jár. Az asztrológiai hagyomány a Skorpiót a Mars saját jegyeként és a víz elemének állandó jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Skorpió számára a hét a csendes áthaladásé: a klasszikus értelmezés a jegyében haladó Merkúrt az alapos, mélyre ható gondolkodás idejének, a vízjegyben járó Holdat pedig a bizalmas beszélgetések napjainak olvassa.

Nyilas

Égi tény: a Nap a Nyilas 1. fokától a 8. fokig halad, kedden 15:53-kor a jegy 2. fokáról néz szembe a teliholddal. A Nyilas hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlán 26. fokán halad egyenesen, december 13-án fordul hátrálóba. Szerdán Katalin napja van: a Magyar Néprajz szerint Katalin női dologtiltó nap volt, a Szerémségben nem sütöttek kenyeret, és ismert időjárás-jóslása: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok és lakodalmak. Az asztrológiai hagyomány a Nyilast a Jupiter saját jegyeként és a tűz elemének változékony jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Nyilas számára a jegyével szemben teljessé váló Hold a saját időszak első próbája: a klasszikus értelmezés ilyenkor a tervek és a mások elvárásai közti egyensúly keresését látja, a rokon tűzjegyben járó uralkodóban pedig a kitartó lelkesedést.

Bak

Égi tény: a Bak hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kos 8. fokán hátrál, a hét során 8°13'-ről 8°02'-re, és a JPL Horizons óránkénti számítása szerint december 11-én fordul egyenesbe. Budapestről este kilenckor mintegy 41 fokkal áll a déli égen. A Hold a héten nem jár a Bakban. A Mars csütörtöktől a rokon földjegyben, a Szűzben halad. Vasárnap advent első vasárnapja: a Magyar Katolikus Lexikon szerint az ádvent az egyházi év első része, a karácsony előtti négy vasárnap és a közéjük eső hétköznapok ideje, amelyet a népi hagyomány sokáig csendes, böjtös időszakként tartott, lakodalom és zajos mulatság nélkül. Az asztrológiai hagyomány a Bakot a Szaturnusz saját jegyeként és a Mars felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Bak számára a vasárnap új kezdet, ahogy az egyházi év is újraindul: a klasszikus értelmezés a hátráló uralkodót a halasztott ügyek rendbetételének, a földjegybe érkező Marsot pedig a gyakorlati teendők támogatójának tartja.

Vízöntő

Égi tény: a Vízöntő modern uralkodója, az Uránusz szerdán 23:42-kor kerül szembenállásba a Nappal, az Ikrek 3. fokán. Ekkor van a Földhöz a legközelebb, alkonyatkor kel, hajnalban nyugszik, Budapestről éjfél körül mintegy 63 fokkal áll a déli égen. Fényessége 5,6 magnitúdó, ami sötét, holdfénytől mentes égen éppen a szabad szemes láthatóság határa, a telihold utáni napokban viszont csak távcsővel kereshető. Hagyományos uralkodója, a Szaturnusz a Kosban hátrál, este jól látszik a déli égen. A jegyben a Plútó a 3. fokon halad egyenesen. A Hold a héten nem jár a Vízöntőben. Az asztrológiai hagyomány a Vízöntőt a Szaturnusz saját jegyeként, a modern asztrológia az Uránusz jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Vízöntő számára a szerda éjjel a hét kulcspontja: a modern értelmezés az Uránusz-szembenállást a megszokott keretek felülvizsgálatának, a szokatlan ötletek felszínre kerülésének idejeként olvassa.

Halak

Égi tény: a Halak modern uralkodója, a Neptunusz a Kos 1. fokán hátrál, a hét során alig három ívpercet, és a JPL Horizons szerint december 12-én fordul egyenesbe; szabad szemmel nem látható. Hagyományos uralkodója, a Jupiter az Oroszlánban halad egyenesen, hajnalban −2,1 magnitúdóval magasan a déli égen ragyog, este 22 óra után kel. A Hold csütörtöktől szombat délig a rokon vízjegyben, a Rákban jár, csütörtökön pedig a Halakkal szemközti Szűz jegyébe lép a Mars. Az asztrológiai hagyomány a Halakat a Jupiter saját jegyeként és a Vénusz felmagasztalásának jegyeként tartja számon. Ezt úgy szokás olvasni, hogy a Halak számára a hét közepe, a Hold vízjegybeli napjai, az érzékenység és a ráhangolódás ideje, a szemközti jegybe érkező Mars pedig a klasszikus értelmezésben a társak, munkatársak felől érkező sürgetést jelzi.

Tovább a jegyekhez és az égi naptárhoz

A tizenkét jegy állandó oldala a dátumhatárokat, a hagyomány rendszerét és a jegyhez tartozó csillagképet írja le: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. A teliholdas Ikrek hátterét az Ikrek csillagjegyről szóló oldal, a Mars új jegyét a Szűz csillagjegyről szóló oldal írja le, a hónap hátralévő eseményeit pedig a novemberi égboltról szóló összefoglaló gyűjti össze.